Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Petrikné Vámos Ida: Az állambiztonsági szervek konspirált és találkozási lakásai
Az előzmények Ha összevetjük az 1956 nyarán a BM Államvédelmi Kollégium ülésére 5 , e témában készült jelentéseket, feljegyzéseket a '70-es évek végén készült jelentésekkel, azonnal észrevehető, hogy a problémák az eltelt mintegy negyedszázad alatt nem változtak, még hangsúlybeli eltérések is alig érezhetők. Kezdetektől a „K" és a „T" lakások létesítésének - a rendelkezésekben megfogalmazott - célja a hálózati személyekkel, SZT-állományú tisztekkel, a külön engedéllyel foglalkoztatott társadalmi és operatív kapcsolatokkal való találkozás, a hálózati személyek és operatív módszerek védelme, konspirációja, operatív akciók lebonyolítása, állambiztonsági szervek által ellenőrzött objektumok konspirált figyelése, operatív technikai eszközök rejtése volt. Az említett korabeli források szerint 1956-ban a Minisztertanács a Belügyminisztérium K-lakás 6 keretét 92-ben állapította meg. Ezzel szemben az operatív osztályok csak 43 lakást kaptak, ami a szovjet tanácsadók számára és más célból szerzett 13 db lakással együtt összesen 56 lakásra gyarapodott. Ezek a lakások azonban állambiztonsági szempontból jórészt alkalmatlanok voltak a feladat ellátásához, ezért viszonylag gyorsan dekonspirálódtak 7 . Gyakran előfordult, hogy a dekonspirálódott K-lakásokat aztán átadták „rendes" lakás céljára az operatív munkatársaknak. Korábban a BM XIV. Osztályának feladata volt a lakások beszerzése. Az osztály ezeknek a konspirációs találkozóhelyeknek egy részét ekkor még megvásárolta, a kieső lakásállományt tehát vásárlással igyekezett pótolni. A Belügyminisztérium „B" pénz ellátmánya 8 , valamint a konspirált lakások operatív felhasználásának kérdéseiről szóló 22/1956. BM utasítás 9 bevezetőjéből azonban megtudható, hogy az illetékes osztály a „K" lakásokat, villákat nemegyszer nagy összegekért vásárolta meg, sok esetben a kifizetett összeg meghaladta a vásárolt lakás értékét. Ráadásul - tetézve a bajt - ezáltal „osztályidegen személyek" jutottak komoly pénzeszközökhöz. Mindezeken túl az egyes operatív szervek indokolatlanul nagyméretű lakásokat, villákat igényeltek. Az adás-vétellel szerzett lakásoknál továbbá nem volt megnyugtató módon ellenőrizhető, hogy azok valójában milyen összegért cseréltek gazdát, a tranz5 BM KOLLÉGIUM 1953-1956. 581-620. p. 6 „K" (Konspirációs) lakás: az állambiztonsági szervek fedés alatt működtetett olyan bérleménye, amelyet hálózati személyek és titkos állományú tisztek fogadására, ellenséges objektumok megfigyelésére használtak. 7 Dekonspirálódás: Illetéktelen személyek előtti lelepleződés. 8 „B" pénz/ellátmány: bizalmas ellátmány, a Belügyminisztérium költségvetésében elkülönített pénzalap. 9 ÁBTL 4.2. 22/1956. (július 10.) BM utasítás a BM „B" pénz ellátmánya, valamint a konspirált lakások operatív felhasználásának kérdéseiről.
