Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Petrikné Vámos Ida: Az állambiztonsági szervek konspirált és találkozási lakásai

akció ugyanis az ügynök vagy az operatív tiszt közbeiktatásával bonyoló­dott le, akik a vételárat általában tanúk nélkül, csak átvételi elismervény el­lenében adták át a tulajdonosnak, mivel sok esetben valójában illegális üz­letről volt szó. 10 A központi szervek lakásait a Belügyminisztérium költség­vetésében elkülönített pénzalapból az ún. B-pénzből (ellátmányból) finan­szírozták. A pénzalapot kezelő osztály helyettes vezetője Dékán István mi­niszterhelyettesnek írt 1956. április 11-ei feljegyzésében 11 arról számolt be, hogy az operatív osztályok 1956-ban 28 lakás vásárlásáért 771 700 Ft-ot fi­zettek ki. A IV. (Belső reakció ellen harcoló) Főosztály részére pedig egy vil­lát 400 000 Ft-ért 12 vásároltak. A fenti BM utasítás mindezek alapján azonna­li hatállyal megszüntette, illetőleg kivételesen indokolt esetben az államvé­delmi csoportfőnök engedélyéhez kötötte a „K" lakások vásárlását. A kollégiumi ülésre beterjesztett határozati javaslatban többek között a pontos nyilvántartás vezetését és a K-lakásról dosszié nyitását írták elő. A kiutalt K-lakást azonnal fedőnévvel kellett ellátnia az érintett szervezeti egységnek, ahová csak olyan személyt lehetett bejelenteni, akinek máshol megfelelő főbérleti, albérleti vagy társbérleti lakása volt. A dossziéban kel­lett őrizni a lakások összes okmányát, tartalmaznia kellett azt, hogy mely ügynökökkel találkoznak ott, illetve azt is, hogy kivel mikor találkozott a tartótiszt. Ezen túl a X. osztálynak a lakásokról nyilvántartást is kellett ve­zetnie, illetve azok berendezéseiről pontos kimutatást kellett készíteni. Ezt a feladatot a '60-as években a BM I. Csoportfőnökség Külügyi Osztá­lya vette át. Az osztály végezte - többek között - az operatív szervek bizal­mas jellegű pénzügyi és anyagi ellátását, ezen belül kezelte a „K" és „T" la­kásokat, illetve gondoskodott a „bukott" „K" lakások cseréjéről. Az újabb lakásigényeket az operatív osztályok pedig részben úgy oldották meg, hogy a Belügyminisztérium - megállapodás szerint - a kivándorlások, disszidálá­sok miatt megüresedett lakások címét átadta a Fővárosi Tanácsnak, amiből 10 %-ot visszakapott. Külön rendelkeztek arról a 008/1966.BM utasítás­ban, 13 miszerint a párt, a kormány és más államhatalmi szervek helyiségeit nem lehetett ilyen célból igénybe venni. 10 A házállamosításokat követően a tanácsok kezelésébe kerültek a lakások, ame­lyekhez legálisan csak az illetékes tanács végrehajtó bizottságának kiutaló határo­zatával lehetett hozzájutni. 11 BM KOLLÉGIUM. 1953-1956. 596. p. 12 Az '50-es évek közepén az egy főre jutó havi átlagbér 1133 Ft volt. Az orvosok ha­vi fizetése például 1873 Ft, egy középiskolai tanár fizetése pedig 1396 Ft volt. - PE­TŐ-SZAKÁCS 1985. 222. p. 13 ÁBTL 4.2.

Next

/
Thumbnails
Contents