Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Sipos András: Tervek a budai várnegyed középületeinek felhasználásáról 1952-ben (Forrásközlés)
Nagy értékű műemlék. Helyreállítását különös gondossággal kell végrehajtani. 23. Kapisztrán téri új épület. Hasznos alapterület 2700 m 2 , befogadóképesség 250 fő, helyreállítási költség 3,8 millió Ft. a múltban Mária Magdolna, későbbi helyőrségi templom lebontása után keletkezett üres telek. 51 Tavaslat : a.) nagy forgalmú, igényes hivatali épület, b.) levéltár később szükséges kiegészítésére. Feltétlenül beépítendő városképi szempontból, hogy a Kapisztrán tér kialakíttassék. 24. Kapisztrán tér 2-4. Hasznos alapterület 9400 m 2 , 600 fő elhelyezésére, helyreállítási költség 1,2 millió Ft. A múltban Nándor laktanya és a bástyasétány része, hadi levéltár és múzeum. 52 Tavaslat : a.) helyreállítás alatt hadi levéltár és múzeum céljára, b.) a Várban szükséges helyőrség, illetőleg karhatalom elhelyezését itt lehetne megoldani. Részben műemlék. 25. Kapisztrán tér 1. 3000 m 2 , 220 fő elhelyezésére, helyreállítási költség 4,7 millió Ft. Műemlék épület. Jelenleg Állami Nyomda 53 saját céljára - tekintet nélkül műemlék jellegére - átalakította. 51 Buda középkori magyar egyházközségének egykori temploma a 13. századra nyúlik vissza, végleges méreteit a 15. század végére nyerte el. Az 1686. évi ostrom után a ferences rend építtette újjá, mellette kolostort emeltek. A rend feloszlatása után II. József 1787-ben a templomot is bezáratta. 1792-ben ugyanakkor itt koronázták királlyá I. Ferencet. 1817-től a budai helyőrség temploma, 1920-tól a római katolikus tábori püspökség temploma. Az ostrom alatt súlyos károkat szenvedett. 1950-től tornyát helyreállították, a templomépületet azonban lebontották. Az egykori templomtér ma romkert, a helyreállított torony látogatható. 52 Az egykori Nándor laktanya mai formájában 1847 után épült ki a korábbi épületek átalakításával és bővítésével. Nyugati szárnyát 1926-1929 között alakították át Hadimúzeum céljára. (A Hadtörténelmi Levéltár és Múzeum 1918-ban jött létre. A múzeumi gyűjtemény kezdetben az Üllői úti Mária Terézia laktanyában kapott helyet.) A Hadtörténelmi Levéltár a két világháború között az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületében nyert elhelyezést, a II. világháború után költözött át a Nándor laktanyába. Az épület ostrom után helyreállítása az 1960-as évek végéig eltartott. Jelenleg is a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum működik itt. 53 A kétemeletes klasszicista stílusú épületet 1835-ben építtette Kimnach Lajos építőmester. 1855-ben eladták a kincstárnak, 1876-ban átalakították a nemrégiben Budára költöztetett, hivatalos nyomtatványok előállítására hivatott Magyar Királyi Állami Nyomda céljainak megfelelően. Világháborús sérüléseit 1949-ben helyreállították. Az Állami Nyomda 1993-ig használta, majd kiköltözése után a Budavári Önkormányzat vásárolta meg városháza céljára, és műemléki helyreállítását követően használatba vette.
