Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Sipos András: Tervek a budai várnegyed középületeinek felhasználásáról 1952-ben (Forrásközlés)

Tavaslat

: Kisebb hivatal elhelyezésére alkalmas, de műemlék szempontjából megfelelően áttervezve. Az Állami Nyomda kitelepítését

54 javasoljuk a Vár területéről. 26. Országház utca 33. Hasznos alapterület 9500 m

2

, 60 fő befogadására, 520.000 Ft. költséggel. Jelenleg az Állami Nyomda iroda és raktárhelyiségei.

55 Tavaslat

: a.) kisforgalmú hivatal elhelyezésére, b.) lakóépületnek. Nem műemlék. 27. Bécsi kapu tér 2. Helyreállítási költség 4,8 millió Ft. Előzőleg az Országos Levéltár céljára emelt épület.

56 Tavaslat

: Ugyanezen célra felhasználandó a szükséges kiegészítésekkel. 28. Fortuna utca 4. Alapterület 900 m

2

, befogadóképesség 70 fő, 800.000 Ft. összeggel. A múltban az Állami Építészeti Hivatal elhelyezését szolgálta. Jelenleg a földszinten az Állami Nyomda papírraktára van elhelyezve. Többi részen a Tanfolyamellátó irodahelyiségei vannak.

57 Tavaslat

: Kis létszámú igényes hivatali épületnek. Mint műemléket át kellene építeni. Budapest, 1952. január 22. dr. Cséky Sándor Sényi Imre főosztályvezető főelőadó Forrás: Magyar Országos Levéltár XIX-A-16-b. 126. doboz. 290-294. p. 00228/1950. Gépelt másodpéldány, aláírás nélkül. 54 Kiemelés az eredetiben. 55 Helyén modern lakóház (Anjou Residence) épült. 56 1913-1920 között épült Országos Levéltár céljára Pecz Samu tervei szerint. Az ostrom idején súlyos károkat szenvedett, tornyát nem is építették újjá. 1956-ben ismét komoly károk érték, s mindkét alkalommal nagymértékben pusztult a gyűjtemény is. Építészeti helyreállítása 1961-re fejeződött be. 57 A budai városi tanács 1784-ben vásárolta meg az épületet városi fogadó létesítésére. 1785-1868 között itt működött a Fortuna Fogadó, sokáig a várnegyed legnépszerűbb vendéglátóhelye. 1868 után már csak a földszinti kávéház tartott nyitva. 1872-ben a város bérbeadta a Budai Királyi Törvényszék céljára. 1897-1945 között a Közigazgatási Bíróság működött benne. Háborús sérüléseit Barátosi Szabó Kálmán tervei alapján állították helyre. 1966-tól a Vendéglátóipari Múzeum, majd 1970-től Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum elhelyezésére szolgált 2005-ig.