Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Sipos András: Tervek a budai várnegyed középületeinek felhasználásáról 1952-ben (Forrásközlés)
18. Országház utca 30-32. Alapterület 2600 m 2 , elhelyezhető létszám 210 fő, helyreállítási költség 3,7 millió Ft. A múltban a Belügyminisztérium hivatalai. 46 19. Úri utca 54-56. 47 Alapterület 1200 m 2 , elhelyezhető 100 fő, helyreállítási költség 300.000 Ft. Tavaslat : Levéltárak Országos Központja hivatalos helyiségei, amelyek részben már itt vannak elhelyezve, földszinti helyiségeit a Várgondnokság használja. 20. Úri utca 62. Alapterület 1200 m 2 , befogadóképesség 100 fő, helyreállítási költség 2,2 millió Ft. Múltban az esztergomi prímás pesti lakóháza volt, illetőleg a prímáczia hivatali épülete. 48 Tavaslat : a.) egyházügyi hivatal, b.) váregészségügyi központ vagy más kisebb hivatal. 21. Úri utca 64-66. Alapterülete 2100 m 2 , elhelyezhető létszám 160 fő, helyreállítási költség 4,5 millió Ft. Német követség egykori épülete. 49 Tavaslat : a.) vár általános iskola és óvoda, b.) kisebb hivatali épület. Részben műemlék. 22. Úri utca 48-50. Alapterület 1220 m 2 , elhelyezhető 90 fő, helyreállítási költség 2,2 millió Ft. A múltban a honvédelmi miniszter lakása volt. 50 Tavaslat : a.) nagyigényű reprezentatív lakóépület, b. ) nagyigényű hivatali épület, c. ) követség számára kiválóan alkalmas. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia intézetei. A 20. század elején épült egyemeletes eklektikus városi palota, özvegy Majláth Györgyné számára tervezte Möller István. Jelenleg a Magyar Országos Levéltár Állományvédelmi Osztálya, restaurátorműhelye, valamint a Képző- és Iparművészeti Lektorátus hivatali helyiségei vannak az épületben. A 18. század végén épült egyemeletes, zárt udvaros épület. 1874-ben vásárolta meg Scitovszky János hercegprímás. Az ostrom után a Tóth Árpád sétány felőli, súlyosan sérült szárnyat lebonották, helyén modern épület áll. Jelenleg az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hivatala és az érsek rezidenciája. Két önálló középkori ház helyén a 18. században skót bencések építkeztek. A mai épület 1884-ben az apátság bérházának épült Fekete Elek tervei szerint. 1924-ben nagyobb átalakításon ment keresztül. 1938-1845 között német nagykövetség. 1953-ban állami építészirodát helyeztek el benne, az 1980-as évekig a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalat székháza. Jelenleg a Német Szövetségi Köztársaság Nagykövetsége. Egyemeletes barokk városi palota, a 19. század közepétől kincstári épület. 1905 körül alakították át hadtestparancsnokság céljára. A két világháború között a honvédelmi miniszter szolgálati lakása. Az ostrom után súlyos károkat szenvedett nyugati szárnyát lebontották (helyén a Tóth Árpád sétány 30. sz. modern épület áll.) Az épületegyüttest társasházzá alakították.