Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Sipos András: Tervek a budai várnegyed középületeinek felhasználásáról 1952-ben (Forrásközlés)

dezését is, 1959-re kívánták befejezni, 263,4 millió forintból. A teljes vári beruházási program által igényelt ráfordítás tehát, az 1949-ben számolt 120 millióval szemben, ekkor már 683,9 millió forint. A feljegyzés rögzíti, hogy az „1952-es 107,2 millió forintos igénnyel szemben a beruházási előirányzatban csupán 16 millió forint van a szűkre szabott keretek miatt biztosítva, így a beruházás tervezett üteme előreláthatólag meg fog változni."

19 A palota és közvetlen környéke átadásának 1955. évi határideje ennek ellenére hivatalosan nem módosult, így 1952 elejére már égetővé vált az egyes épületek, épületrészek pontos rendeltetésének és beosztásának meghatározása, mivel erről még mindig csak az 1949-ben megadott, általánosságokban mozgó tájékoztatás állt a tervezők rendelkezésére. E kérdések tisztázása és a további munkák alapjául szolgáló felső szintű politikai döntés előkészítése volt a feladata az Országos Tervhivatalban 1952. január 25-re összehívott értekezletnek. Az ekkorra kikristályosodott elképzelés szerint a palota A, B és C szárnya teljes egészében reprezentációs célokat szolgálna (mintegy 1500 főt befogadó nagyterem, hozzá csatlakozó étterem és konyha a megfelelő kiszolgáló egységekkel, a fennmaradó terekben vendéglakosztályok); a D vagy az E épületben lenne a Rákosi-rezidencia. A D épületben további vendéglakosztályok, az E és F épületben pedig kb. 20 legmagasabb párt- és állami vezető munkahelyének kialakítását tervezték.

20 Ehhez a koncepcióhoz csatlakozva készült az alábbiakban közölt tervezet a volt királyi palotán kívüli várbeli középületek felhasználásáról. Az elgondolás szembetűnő vonása, hogy az 1945 utáni tervekhez képest jóval markánsabbá tette volna a vár kormányzati negyed szerepkörét. A két világháború között a kormányzóság és a miniszterelnökség mellett a legelőkelőbb „hatalmi tárcák" székhelyei is itt koncentrálódtak.

21 (A szakpolitikai jellegű minisztériumok részben Pesten, a Parlament körüli újabb keletű kormányzati negyedben, részben a Lánchíd budai hídfőjénél helyezkedtek el). Az 1952-es tervhivatali koncepció szerint a palota környékét a Dísz térig teljesen elfoglalta volna a párt-, állami és katonai vezetés, az egyik változat szerint szimbolikusan is integrálva a szovjet nagykövetséget. A Szentháromság tér-Ince pápa (Hess András) téri egykori pénzügyminisztériumi tömbben is számoltak valamely kormányszerv (esetleg az ÁVH) elhelyezé19 Uo. 407-410. p. Jelentés a budai Várnegyed és Várpalota helyreállításáról, 1951. augusztus 3. 20 Uo. 302-306. p. A Vár újjáépítésének tervkérdései, 1952. január. 21. 21 A Külügyminisztérium a Dísz tér 1-2. sz. alatt, a Honvédelmi Minisztérium a Szent György téren, a Pénzügyminisztérium a Szentháromság téren, a Belügyminisztérium az Úri utca - Országház utca közötti egykori klarissza és ferences kolostor épülettömbjében.