Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Sipos András: Tervek a budai várnegyed középületeinek felhasználásáról 1952-ben (Forrásközlés)

melynek fő feladataként a várbeli épületekkel kapcsolatos „különleges szempontok" érvényre juttatását jelölték meg.

5 A rombolás következtében tömegesen kerültek napvilágra addig eltemetett, elfalazott középkori részletek. „Az ostrom a legtöbb épületnél kihámozta az eredeti magot, és lerombolta a kontár hozzáadást. Ha ezt kihámozzuk, akkor sem barokk, sem biedermeyer, sem romantikus, hanem gótikus várkép fog kialakulni. ... Legelső feladat a bontás, romeltakarítás, csak azután lehet tisztán látni. Lehet, hogy egy történelmibb, szebb és értékesebb várkép fog létesülni, mint az, amelyért most könnyezünk." - mondotta Gerevich Tibor.

6 A bizottság előterjesztése alapján az FKT teljes ülése 1945. október 23-án fogadta el a várbeli helyreállítás irányelveit: „A Vár továbbra is zárt, egységes jellegű, csendes, mérsékelt forgalmú, alacsony épületekből álló és a fennmaradt történelmi épületek érvényesülését hangsúlyozó városrészként tartandó fenn. Rendeltetése: az államfő és a legfőbb államvezetés székhelye, az ehhez és a Vár jellegéhez alkalmazkodó szervek, intézmények székhelye és ugyanilyen óhajokkal egyetértő magánosok lakóhelye. Az állami főhivatalok közül csak a miniszterelnökség és a külügyminisztérium foglaljon helyet, mint kevés félforgalmú és reprezentatív hivatalok, a többi minisztérium a pesti oldalon kialakítandó kormányzati negyedben kap majd helyet, a parlament szomszédságában lévő városrészben. A külügyminisztérium ottléte és a várbeli építkezés elkülönítettsége a Várat követségi és diplomáciai épületek elhelyezésére is alkalmassá teszi. Tudományos, művészeti és kutató intézetek, könyvtárak és gyűjtemények, múzeumok stb., melyek látogatottsága a nehéz megközelítéssel számolni képes és ezzel összhangban van, kapjanak helyet a Várban. A Vár többi épületei továbbra is magánlakások céljaira szolgáljanak, a lakások nagyságában a házak különleges adottságaihoz alkalmazkodva."

7 5 BFL Il.l.a. 73. kötet. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1945. szeptember 4. 4428/1945. A továbbiakban Művészeti és Műemlékvédő Bizottság néven működött. 1945 októberétől, az elvi kérdéseken túlmenően, ténylegesen hatáskörébe vonta a várbeli épületekre benyújtott helyreállítási és bontási engedélyek elbírálását. Működési körét fokozatosan kiterjesztette más városrészekben található kiemelt jelentőségű műemlékekere. Bizonyára a várral kapcsolatos más irányú szándékok erejének tudható be, hogy a bizottság vezetését - bár erről a kiküldő határozat nem intézkedett - Fischer József, az FKT elnöke személyesen vette kézbe. BFL Il.l.a. 102. doboz. Művészeti és Műemlékvédelmi Bizottság jegyzőkönyvei, 1945-1946. 6 BFL Il.l.a. 102. doboz. Művészeti és Műemlékvédelmi Bizottság 1945. szeptember 11-i ülésének jegyzőkönyve. 7 BFL Il.l.b. 5115/1946. Irányelvek a budai Vár köz- és magánépületeinek helyreállítására. 9067/1945. KMT sz.