Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Sipos András: Tervek a budai várnegyed középületeinek felhasználásáról 1952-ben (Forrásközlés)

Azt hogy ezeket az alapelveket még korántsem övezte általános egyetértés, mutatja a Szabadság c. lap ugyanazon a napon megjelent cikke: „Felbukkant az a gondolat is, hogy a várpalota helyén alkossák meg Budapest Monté Carloját, vagyis a külföldiek vonzására alkalmas szórakoztató üzemek egész sorát csoportosítsák itt. A főváros újjáépítési tervében a Vár egész területe úgy szerepel, mint amit a földdel egyenlővé tesznek. Le akarják bontani a várbeli házakat, hogy az így felszabaduló területen egységes stílusú munkás-üdülőtelepet teremtsenek, hatalmas parkok, szemet-lelket üdítő zöld növényzet keretében."

8 A palota kérdése másnap a kormány napirendjén is szerepelt, ahol úgy foglaltak állást, hogy „komoly megóvás nem vihető keresztül".

9 Az FKT október 23-i határozata alapján készült el 1946 áprilisára a vár rendezési terve, amit a Művészeti és Műemlékvédelmi Bizottság elfogadott.

10 Ezen elvek mentén indultak meg az újjáépítési munkálatok,

11 és folytatódott a részletes rendezési terv készítése, amit Gerő László és Meczner Lajos 1949-ben már a Fővárosi Tervező Iroda (FŐTI) keretében fejezett be.

12 Továbbra is hiányzott azonban az egész kérdés alfáját és ómegáját jelentő döntés a palota jövőbeni rendeltetéséről. A Gazdasági Főtanács 1948. május 28-án küldött ki tárcaközi bizottságot annak meghatározására, hogy „a volt királyi palota, valamint a Várban lévő többi, jelenleg romos középület milyen célt szolgáljon a jövőben".

13 Noha egy hónapot adtak a javaslat előterjesztésére, úgy tűnik, az ügy nem mozdult előre, hiszen csak egy év múltán tértek ismét vissza rá, 1949. július 15-éig adva újabb határidőt a bizottsági javaslat előterjesztésére.

14 Ezt követően az események hirtelen felgyorsultak: az MDP KV Titkársága augusztus 17-én hozott határozatot arról, hogy a palotát a párt székháza és a legfelső állami vezetés elhelyezésére kell újjáépítem. Markánsan el kell választani a vár lakott részétől, ahol kis félforgalmú kormányzati szervek elhelyezhetők.

15 Mindezt - az útépítéssel, tereprendezéssel és a vár lakott ré8 Szabadság, 1945. október 23. 4. p. 9 SZŰCS 1997. B kötet, 429. p. 10 BFL ILI.a. 102. doboz. Művészeti és Műemlékvédelmi Bizottság 1946. április 16-i ülésének jegyzőkönyve. A tervet véleményezés végett megküldték a főváros polgármesterének, arról azonban mindeddig nem találtunk adatot, hogy a főváros a hozzászólását megtette volna. BFL IV.1409.C. 1717/1946-XI. 11 GERŐ 1951. 60-78. p.' 12 BFL IV.1421.g. 21. doboz. „A Várhegy rendezési terve". Vö. KAISER1973. 13 MOL XIX-A-10. A GF 1948. május 28-i ülésének jegyzőkönyve, 1146/1948. 14 Uo. A GF 1949. május 19-i ülésének jegyzőkönyve, 11310/20/49.; KÓKAY2001.324. p. 15 MOL M-KS 276. fond 54. cs. 58. őe. A határozat indoklásként azt emeli ki, hogy a „legfőbb kormányzati szervek reprezentatív elhelyezésére más mód nincs",