Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Héjj Csaba: Az „Új Iskola" -1914-1929

ima alkalmával egyes arra várakozó növendékek vallásos és erkölcsi tartal­mú mondásokat magyaráznak társaiknak. Hazafias érzelmek ápolására pe­dig a szokásos iskolai ünnepeken es hazafias tartalmú olvasmányokon, ver­seken kívül felhasználjuk a növendékek rajzkészségét/' Az iskola eredményeit a tanügyi kormányzat az iskolaigazgatónő és há­rom tanító munkáját elismerő oklevél adományozásával ismerte el. Köves­kuti Jenő állami tanítóképző intézeti királyi igazgató szakfelügyelő ezek át­adásakor így méltatta az elért eredményeket: „Az iskola mind a pedagógia célt, amit ő kitűzött magának, mind pedig a pedagógia eszközöket tekintve lényegesen különbözik a többi iskoláinktól. Nem alkalmazhatók tehát az Új Iskola munkájának megítélésénél azok a szempontok, melyek a felügyele­tem alatt álló többi iskola működésének megítélésénél irányadók voltak. Célját az Új Iskola a nevelésben és oktatásban így formulázza meg: a gyer­mekek lelki tehetségének harmonikus fejlesztésével egyben a diszpozíciók érvényre juttatásával életrevalóságra, versenyképességre, cselekvőkészségre való nevelés. A modern célhoz valóban modern eszközök kellenek, s ezeket az Új Iskola az új kísérleti lélektan pozitív megállapításaiból meríti. S mint­hogy a kísérleti lélektan feltárja egyrészt a gyermeki lélek fejlődését, más­részt észrevette a különböző lelki egyedek külön sajátságait és hajlamait: ne­velői és oktatási eljárását az Új Iskola a tőle dogmatikusnak nevezett régi pedagógiai rendszer és eszközök helyett két alapra helyezi: s ez a gyermek­fejlődéstan és az individuális lélektan." 10 1923-ra a Bíró utcai bérlemény átépítése, az iskola bővítése már elkerülhe­tetlen volt, ezért az iskola ideiglenesen a Csalogány utcai tanítónőképző inté­zet vendégszeretetét volt kénytelen igénybe venni. 11 Ezen intézetben azonban délelőtti használatra csupán két helyiséget, délutáni használatra 6 termet kap­tak, ám az esti órákra való tekintettel az intézeti takarítás szempontjából oly módon, hogy ezzel a köteles óraszámot nem tudták teljesen betölteni. 12 Az Új Iskola tantestületének 1924. május 28-án tartott szakfelügyelői ér­tekezletén elnöklő Köveskuti Jenő szakfelügyelő a korábbi szakfelügyelői látogatásai alkalmával szerzett megfigyeléseit tárta a jelenlévők elé. Megál­lapította „az iskolának gazdag személetek szerzésére és képzetek gyűjtésé­re, az értelem fejlesztésére és az egyéniség fejlesztésére törekvő jellegét." Mint mondotta, „eszközökül az iskola felöleli a szemléltetésnek legkülönbö­zőbb eszközeit és módjait, egész a cselekvésig, sőt élményig. Megmutatko­zik ez az iskola felszerelésében, mely túl nagy részben magának az iskolá­nak a produktuma". Az igazgatónő az iskolabővítéssel kapcsolatosan adott 10 BFL VIII.22.1923. június 6. szakfelügyelői értekezleti jegyzőkönyv. 11 BFL IV.1407.b. 36.034/1923. 12 BFL VI.504. 8068/1923.

Next

/
Thumbnails
Contents