Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Lugosi András: Az urbs-ból való ember (Forrásközlés)

nagy, mert Bárczy István 1906-ban történt polgármesterré választása után Harrer Ferenc, Wildner Ödön, Szabó Ervin, Rácz Gyula, Pikler J. Gyula, Bolgár Elek, Madzsar József, Basch Imre, Dienes László és Braun Róbert részvételével a budapesti városházán egy társadalomtudományos háttérintézményekkel is megerősített - pl. Fővárosi Könyvtár, Városi Szemle - várospolitikai agytröszt jön létre,

17 amelynek révén az első magyar szociológusoknak ez a kis frakciója 1918-ig a helyhatósági politika intézményrendszerében is meg tudja vetni a lábát. Az ellenforradalmi rendszer első éveinek hisztériája után pedig Illyefalvi I. Lajos, aki 1926-tól volt a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal igazgatója, mentett át sok mindent ebből a két háború közötti időszakra is. A fővárosban a huszadik század első felében megfigyelhető sajátosan magyar „városi szociológiai" intézményesedési folyamatban remélhetőleg a módszertani eszköztárában alaposan megújult hazai szociológiatörténet-írásunk is előbb-utóbb megtalálja majd a maga természetes kutatási területét.

18 Dokumentum Kijegyzések a polgármester úr számára („Ideálváros") Jowett, Frederick William, The Socialist and the City, London: G. Allén, 1907, (The Labour Ideál) 88 p. Bármennyire lelkesíti és befolyásolja azt, aki egy új, jó indulaton és testvériségen alapuló társadalmi rendnek a komoly híve, egy olyan társadalmi átalakulásnak a képe, mint amilyent ő helyesnek és lehetőnek tart, kétségtelen, hogy a nagy tömeg nem nagyon áll ilyen képek hatása alatt. A többség csak a legközelebbi lépést bírja látni és ezért a közel jövőre vonatkozó eszméinket a jelenlegi intézmények [kel] és megszokottságokkal való lehető összhangba kell formálnunk. A jövőnek a jelenből kell kinőnie, és nem teremthető meg egy szabadon formált tervezethez képest. A szociálreformer „szocialista" nehezen fáradozik azon, hogy a mai városi élet kereteiben, mindenféle nehézségek és félremagyarázások közepette, megváltoztassa a jelenlegi községi intézményeket; hogy kiterjessze azok működési terét és szaporítsa számukat és így összhangba hozza azokat szociális hitvallásával, amelyet meggyőződései szerint hirdet. Ápolnia kell ideáljait, mert ezek mutatják meg neki, milyen irányban fekszik a valódi haladás, de az a körülmény, [hogy] minden lépésnél feltétlenül magával kell 17 SÍPOS [1997.] 84. p. 18 Ezeket a reményeinket erősítheti, hogy Berlinben már hasonló fejlemények végbe is mentek. Vö. JAZBINSEK-JOERGES-THIES2001.