Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Lugosi András: Az urbs-ból való ember (Forrásközlés)

az adta, hogy Kisajátítási jog című művemmel egyetemi pályadíjat nyertem. E munkára támaszkodva 1896-ban mint fogalmazógyakornok a főváros szolgálatába léptem, ahol mindjárt a kisajátítási ügyek előadója lettem a magánépítési, most városépítési ügyosztályban. Egész rövid megszakításokkal, amelyeket az I. kerületi elöljáróságnál és az elnöki ügyosztályban teljesített szolgálatom jelentett, 1918-ban alpolgármesterré történt megválasztásomig ebben az ügyosztályban működtem."

14 Az 1900-as években nemcsak a Huszadik Század szerkesztőségének tagjaival áll szoros kapcsolatban, de a Társadalomtudományi Társaság rendezvényein is aktívan részt vesz. Jászi Oszkár invitálására 1903-ban csatlakozik ahhoz a baráti körhöz is, amely a Klotild Kávéházban gyűlt össze szombat esténként 6-8 óra között Jászi vezetésével. Eveken át eljár ebbe a körbe, amely egyrészt Jászi Oszkár bizalmi embereiből áll, másrészt mind a folyóiratnak, mind a Társaságnak egyfajta szellemi kohóját képezi. Mindebből tehát azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Harrer Ferenc igen szorosan kapcsolódott a huszadik század első éveiben a szociológia magyar műhelyéhez, ráadásul még Jászi legbensőbb körének is éveken át tagja volt. Szociológiai szempontból két nagyon fontos írása jelenik meg a Huszadik Században: 1902-ben a már idézett Közigazgatási jog és szociológia,

15 valamint A város mint társadalmi alakulat 1906-ban. Utóbbi tanulmánya nemcsak azért érdekes, mert ez az első városi kérdésekkel foglalkozó dolgozata az első magyar várostudományi folyóirat, a Városi Szemle majdani szerkesztőjének. Figyelemre méltó azért is, mert Harrer, de városházi tisztviselő kollégája, a mai művelt olvasók körében jobbára csak Nietzsche-kutatóként és fordítóként ismert Wildner Ödön szociológiai munkássága is a nagyváros, s azon belül is főként Budapest problémáihoz kötődtek.

16 Amennyiben a magyar szociológiatörténészek őket is beemelnék a kánonba, ez az általuk képviselt „városi szociológiai" érdeklődés gazdagíthatja a korai magyar szociológiatörténetről az elmúlt évtizedekben kialakult képet. Jelentőségük azért is 14 GYÖRGY 1931.160. p. 15 Elemzéséhez lásd NAGY 1977.733-736. p. 16 A Huszadik Századról szóló másodlagos irodalom ismerői Wildner Ödönt jobbára, mint a folyóirat szépirodalmi recenzensét, szerkesztőjét ismerik, és csak nagyon kevesen tudják, hogy már ebben a folyóiratban is közölt egy városi problémakörrel foglalkozó írást. Vö. WlLDNER 1906. Wildnernek a Városi Szemle két háború közötti évfolyamaiban megjelenő írásai azonban egyáltalán nem redukálódtak a magyar főváros problémáira, hanem többször is a nemzetközi kitekintés és összehasonlítás igényével léptek fel, és a szerző egy hosszabb tanulmányban az ún. várostudomány átfogó, rendszerszerű bemutatására is kísérletet tett. Vö. WlLDNER 1928a.; 1928b.; 1930a.; 1930b.; 1931.; 1936. Az ún. várostudomány alapjait körvonalazó cikk jelent meg a Városi Szemlében már az 1910-es években is. Vö. DÉZNAI1917.