Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Szederjesi Cecília: Egy demográfiai katasztrófa nyomában - avagy kik lakták Salgótarjánt 1873-ban?

gótarjáni beteg közül végül 389 áldozatot szedett a kolera (152 férfit, 93 nőt és 144 gyermeket).

23 A kór terjedésének itt kedveztek leginkább a feltételek: a zárt, pici falvakhoz képest, ahol vasvillával őrködtek a faluhatárban,

24 a védekezés szinte lehetetlen volt. Az elképzelhető pánik, a menekülés sem segíthetett. „Ne fussatok! Maradjatok veszteg; itt nincs menekülés - így Mikszáth. - A halál ez egyszer felülmúlta önmagát leleményességben, midőn fegyvert választott... A halál fegyvere most - a levegő!"

25 S bár még kitartott az év végéig, augusztus közepére megyeszerte lankadt a betegség pusztító ereje.

26 A „gyors és örvendetes fordulatot" a hatóságok gondoskodásának és egyesek nemes lelkű áldozatkészségének tulajdonították, „mely a járvány dühének leginkább kitett néposztály nyomorán segítve, a szűkölködőket egészséges élelemmel ellátva, a baj egyik főforrását megsemmisíté".

27 A halotti anyakönyv - a társadalom tükre? Ahhoz, hogy megpróbáljuk meghatározni az 1873-as halotti adatbázis felhasználásának lehetőségeit és korlátait, szükséges számba vennünk, kik lehetnek abban alul-, illetve felülreprezentálva. Az anyakönyvekben szereplő 728 salgótarjáni nemi megoszlása (56,3 % : 43,7 % a férfiak javára) arányosabb, mint a népszámlálási íveken. Ez nem meglepő, hiszen a számottevő gyermekhalandóság korában nagyon magas, 53,7 %-os gyermekkorosztállyal (ezen belül több mint harmadrészben csecsemőkkel) van dolgunk. A felekezeti megoszlást tekintve rögtön feltűnik az izraeliták csekély hányada (1,8 %), ami leginkább hiányos anyakönywezetésük eredménye lehet.28 A római katolikusok aránya nagyjából 1 %-kal magasabb az 1869-es adathoz képest (89 %), csakígy az evangélikusoké (5,8 %) és a görög katolikusoké (1,4 %). Legkevesebben a reformátusok vannak, arányuk nem éri el az 1 %-ot. Ami a foglalkozásokat illeti, a két forrás összevetése csak erős megkötésekkel lehetséges: egyrészt nem a foglalkoztatottak megoszlásához jutunk, 23 Főorvosi jelentés az 1873-as koleráról, 1874 január 18. NML IV. 409. 1. cs. A halotti anyakönyvek ugyanakkor 305, dr. Gáspár János pedig 314 kolerás halálesetről számol be. GÁSPÁR 1996.111. p. (A főorvos jelentéséből kitűnik, hogy megyeszerte 23 687-en lettek betegek, ebből 9031-en haltak meg 3361 férfi, 3020 nő, valamint 2650 gyermek.) 24 Ezt a „módszert" választotta a megye alispánja is. Bezárkózott, lakása elé kordont emeltetett, kardos huszárokat és vasvillás embereket állíttatott. CsÁKY 1994. 82. p. 25 Uo. 26 NL, augusztus 17., 4. p. Hírek; augusztus 24., 3. p. Hírek. 27 NL, augusztus 24., 3. p., Hírek. 28 Erre a következtetésre juthatunk, ha áttekintjük a közigazgatási beadványi jegyzőkönyvet: a jelentett zsidó halálesetek jó része hiányzik a matrikulából.