Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Szederjesi Cecília: Egy demográfiai katasztrófa nyomában - avagy kik lakták Salgótarjánt 1873-ban?

Az 1873-ban anyakönyvezett 728 salgótarjáni haláleset 41,9 %-át a kolera okozta.

16 A „gyors rohammal jött kór/'

17 az utolsó nagy európai kolerajárvány az újesztendő vei érkezett Salgótarjánba. Jóllehet az alispáni iratok között már 1872 augusztusából ismerünk olyat, amelyik az Orosz- és Gácsország felől közeledő veszélyre int, mi több, a megelőzés szabályainak betartására a megyei hatóság Nógrád-szerte hét felügyelőt is kijelöl,

18 a megyei sajtó 1873. újév napján még elbagatellizálja a „szórványosan jelentkezett" eseteket. Ám második lapszámukban komolyan foglalkoznak a járvánnyal, amely „Tarjánban... állandósítani kezdi magát", s amelynek „... két krajnai illetőségű munkás s egy kísérőjük esett áldozatul e hó [január] 2-án".

19 Február 1-jéig 107 salgótarjánit ért utol a vész, s közülük 38-an oda is lettek.

20 A járvány májusban érkező második hulláma ugyancsak a településen végezte a legnagyobb pusztítást Nógrádban. Június 8-ig a megyében 44 haláleset történt, ebből „S. Tarjánban ... meghalt 27" 21 A folytatás hasonló: a megyei főorvos július 26-án összeállított kimutatása szerint 40 községében összesen 545 áldozatot ejtett a kór, amely „legnagyobb mérvben fordult elő S. Tarjánban, a 488 beteg közül 179 halt el".

22 Egész időtartama alatt kereken 700 sal16 A 728 fős adatbázisba a salgótarjáni lakhelyűként bejegyzettek, tehát csak az itt élők kerültek be. 17 NL, július 27., 4. p., Hírek. 18 NML IV. 405. 4784/1872. A felügyelő-bizottság salgótarjáni tagja Szilárdy Ödön birtokos lett. A megyeszékhely Balassagyarmat vonatkozásában külön intézkedéseket is hozott az alispán, ám a veszélyeztetettebb Salgótarjánnal nem foglalkozott. Az 1869-ben Kijevből induló vész, részben a vasútnak köszönhetően, gyorsan terjedt. 1870-1871-ben végigsöpört Románián, Bulgárián, Görögországon, Bosznia-Hercegovinán, 1871-ben pedig Poroszországot, a Balti tenger partvidékét és Skandináviát érte el. Magyarországra 1872 szeptemberében, északkelet felől érkezett, de Nógrádot tömegesen csak tél óta látogatta. MÁDAI1983. 330-351. p. 19 NL, január 1., 3. p. Vegyesek; valamint január 12., 3. p. Hírek. A község képviselőtestületi jegyzőkönyvei is azt támasztják alá, hogy a járvány január 2-án robbant ki. NML IV. 171. a. 1. kötet, április 1., 21. napirendi pont. A nagyközséghez január 2-án érkezett beadvány adja azonban a legprecízebb időpontot: „Tegnap este egy kocsin két krajnai illetőségű munkás hozatott ide, s felfordíttatván ma éjjel mindkettő meghalt". NML IV. 171. c. 2. b. sz., január 2. „Kísérőjük" édesapjuk volt, aki 2-án szintén belehalt a betegségbe. 20 NL, február 9., 3. p., Hírek. Már ekkor, de különösen áprilisban a himlő is terjedt, szedve a maga áldozatait. 21 NL, június 15., 4. p., Hírek. 22 NL, június 29., 4. p., Hírek; július 13., 4. p., Hírek. NL, augusztus 3., 3. p., Hírek. A halálozási arány ugyanakkor Balassagyarmaton volt a legrosszabb, ahol a 48 betegből 30 lett oda. Uo. (Országosan a járványban megbetegedetteknek 51-63%-a halt meg. HARGITAI 1995. 94-101. p.