Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Szederjesi Cecília: Egy demográfiai katasztrófa nyomában - avagy kik lakták Salgótarjánt 1873-ban?

SZEDERJES! CECÍLIA EGY DEMOGRÁFIAI KATASZTRÓFA NYOMÁBAN AVAGY KIK LAKTÁK SALGÓTARJÁNT 1873-BAN? Bevezetés Míg 1850-ben 808, zömmel parasztember lakta a falut, a századfordulóra lélekszáma a tizenhétszeresére duzzadt, s mezőgazdasággal már alig-alig foglalkoztak az itt élők. A feudális rendszer bomlása után a szénbánya központjának idetelepülése, a vasút megnyitása és a vasfinomító megalapítása - mind az 1860-as évtizedben - indította el a folyamatot, melynek eredményeképpen Salgótarján „egyszerű, igénytelen, eldugott kis palócfalucskából" tízezres bányász- és iparvárossá, „kis Kaliforniává", „magyar Birminghammé" vált.

1 Salgótarján népességének gyarapodása (fő) Év Lakosság száma (fő) Állandó lakosok aránya (becslések) 1850 808 100 % 1857 741 100 % 1869 3 700 1/3 1880 6 316 1/3-1/2 1890 9 478 nem ismert 1900 13 544 közel % 1910 13 726 közel 100 % Az 1869-ben 3700 lelket számláló népesség a bányatársulat 1861-es beindulása óta, vagyis kevesebb mint egy évtized alatt gyarapodott az ötszörösére. A megnyíló munkaalkalmakat kihasználó bevándorlók („honfoglalók", ahogy a helytörténetírás nevezi őket) ekkor kétszer annyian voltak a településen, mint az őslakosok. A nemi arányok erősen a férfiak javára billentek a felnőtt korosztályoknál, a népesség 27 %-át kitevő gyermekek között ugyanakkor természetesen nincs efféle torzulás.

2 A lakosság döntő többsége római katolikus maradt (87,9 %), 6,1 %-a izraelita, 4,8 %-a evangélikus, míg a többi fe1 Salgótarján jelzőiről ld. HORVÁTH 1997. 291-294. p. A tanulmányban Salgótarján alatt a korabeli településterület értendő. 2 A dolgozatban a 14 év alattiak szerepelnek gyermekként.