Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

VÁLTOZATOKA VÁROSRA, A LAKÁSRA ÉS A TUDÁSRA - Szederjesi Cecília: Egy demográfiai katasztrófa nyomában - avagy kik lakták Salgótarjánt 1873-ban?

lekezet aránya (református, görög katolikus és görögkeleti) nem érte el az 1 %ot. A falu tősgyökeres lakói maradtak régi helyükön, legfeljebb földjeiket adták el a két nagyvállalatnak. A községtől sorompóval elzárt vasfinomító telepe zárt világot alkotott. Az állandóan fluktuáló bányamunkások egy része azonban a falu eredetileg lakott területének Tarján patakon túli felébe szivárgott át a kolóniából, egy kicsiny hányada pedig a község lakói közül jelentkezett munkára. Salgótarján kezdeti gyarapodását az sem vetette vissza, hogy az 1873-as mostoha esztendő minden ötödik lakóját elragadta. Tanulmányomban egyetlen év halotti anyakönyvi bejegyzéseinek elemzésére helyezem a hangsúlyt - az 1873-asra -, a forrást ezúttal nem a szokványos módon szólaltatva meg. Szerencsés adottság, hogy az 1869-es népszámlálás összesítő ívei fennmaradtak, mi több, külön-külön őriznek értékes információkat a bányakolóniáról, az épülő vasgyári telepről, illetve az eredeti falumag két részéről.

3 Mindehhez egy időben meglehetősen közeli, ám a népszámlálásétól eltérő - a korabeli népesség nagyjából ötödének személyes adatait rögzítő - forrásként kapcsolhatók az 1873-as esztendő halotti bejegyzései. A kolera, a mellette fellépő más fertőző megbetegedések óriási halálozási többletet eredményeztek, a demográfiai katasztrófa így a helyi társadalom sajátos lenyomatát hagyta ránk.

4 A „fekete asszony" éve

5 A szeszélyes időjárás nagyban felelős azért, hogy az 1873. esztendő fekete betűkkel íródott a történelem lapjaira. Az enyhe télben súlyos járványok ütötték fel fejüket,

6 május derekán a betervezett tavaszi mulatságokat halasztották el a rossz idő miatt,

7 egy hónappal később pedig házakat összedöntő, az egész vágóhidat elsodró, emberéletet is kioltó felhőszakadás zú3 Feldolgozásukhoz ld.: SZEDERJESI 2006. 27 p. 4 A feldolgozás alapját több adatbázis összevetése adta, amelyek levéltári, a továbbiakban külön nem hivatkozott forrásai az alábbiak: NML IV. 161. 7. doboz; NML XI. 5. 34. doboz (1863-1872) és 46. doboz (1872-1886); NML IV. 264. 2. doboz; NML IV. 535. és mikrofilmmásolatok. 5 A kifejezéssel Mikszáth Kálmán illette a kolerát. 6 NL, január 19., 3. p. Vegyesek. A kolera nógrádi történetét kutató dr. Gáspár János is teljesen szokatlannak tartja a járvány téli kirobbanását. GÁSPÁR 1996. 4. p. 7 NL, május 18. és június 1.