Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

A GYARAPODÁS ALAKVÁLTOZATAI - Bősze Sándor: Bankok Szigetvárott a dualizmus időszakában - a Szigetvári Takarékpénztár Rt

Lipót cipészmester 1902 májusában kapta meg a szigetvári illetőséget, s hat évvel később már Neumann-Bienenfeld-féle cipőgyárként emlegetik a források az üzemet.

15 1895-ben pedig a hamburgi székhelyű Singer gyár létesített itt fióktelepet.

16 1869 és 1900 között Szigetvárott átlag 40-77 kereskedő tevékenykedett egy időben. Legnagyobb számban persze a szatócsokkal, vagyis a vegyeskereskedőkkel találkozunk. Őket követték a különféle terményeket forgalmazó kereskedők. A helyi állattenyésztők, illetve bőriparosok produktumainak közvetítésében 1-3 állat- és 1-2 bőrkereskedő vett részt. A kereskedések fajtáinak, s az ezen ágazatokban dolgozóknak a száma is világosan jelzi, hogy mind a fogyasztás, mind a kereslet átalakult, polgárosodott: több lett például a rőfös, a divatárus.

17 A századfordulót követő esztendőkben hat vendéglőt és közel 40 kocsmát tartottak el a szigetvári és a szomszédos települések éhes és főként szomjas vendégei.

18 Hasztalanul áll azonban rendelkezésünkre jó néhány árjegyzék, s hiába ismerjük a kereskedőket, mégis a forgalomra vonatkozó adatok további feltárásra várnak. Nemcsak a kereskedők jelentős aránya és a helyi kereskedelem szerkezete sugallja azt, hogy a nagyközségben meglehetősen élénk kereskedelmi élet folyhatott, de az egyéni, illetve a társascég-alapítások viszonylag magas száma is. Más oldalról erről tanúskodik a szigetvári vásárok nagysága is.

19 Nyilvánvaló, hogy Szigetvár a kereskedelem és a hitelélet terén mikroregionális szerepet játszott, amelyre az is utal, már Fényes Elek is megemlítette a mezőváros jó hírnévnek örvendő népes országos és heti vásárait. A település ki is nőtte vásárterét, ezért többféle megoldással is kísérleteztek. A község vezetői egy új vásárteret szerettek volna kialakítani. Végül a gróf Andrássy Aladártól tetemes, 70 000 forintért megvásárolt terület vételárát a Pesti Hazai Első Takarékpénztártól felvett kölcsön segítségével fizették ki.

20 15 SML IV. 405. 3707/1899.; SML V. 318. Képvt. jkv. 62/1902. május 21., 57/1908. április 29. 16 SML VII. 12. f. Társas cégek lajstroma. 17 SML V. 318.138/1871., 2074/1878., 9608/1894.; Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara illetékköteleseinek lajstroma 1887.; SML IV. 421. 2764/1888., 6340/1890.; V. 318. Képvt. jkv. 1901. április 13. 18 SML V. 318.1708/1906.; SML IV. 421. 790/1900. 19 SML VII. 12. f. Társas cégek: 315., 649., 1280., 1468., Egyéni cégek: 295., 409., 565., 573., 762.; SML IV. 421. 1883.; SML V. 318. Képvt. jkv. 37/1888. július 30., 1236/1906., 1818/1906. 20 SML V. 318. 78/1889., SML IV. 421. 3297/1882., 4770/1910.; SML V. 318. Képvt. jkv. 191/1906. december 14., 16/1907. február 14., 23/1907. március 6., 136/1907. október 14.