Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

A GYARAPODÁS ALAKVÁLTOZATAI - Bősze Sándor: Bankok Szigetvárott a dualizmus időszakában - a Szigetvári Takarékpénztár Rt

A dualizmus időszakában kiépült bankrendszernek természetesen vol­tak előzményei. A lakossági megtakarítások begyűjtésére már a reformkor­ban alakultak takarékpénztárak, főleg az 1840. évi XV. törvénycikk, az ún. váltótörvény becikkelyezését követően. Részben hasonló célból jöttek létre az 1850-es években az első városi hitelszövetkezetek is, amelyeket azután az 1880-90-es években követtek a falusiak. Az első hazai kereskedelmi és hitel­bankok is már 1848, illetve 1867 előtt megkezdték működésüket. Kövér Györgytől tudjuk, hogy a „hitelintézeti aktívák 1873-as megoszlása jelzi: a kiépült bankrendszer gyenge pontja épp a talapzata volt, amelynek fő fela­data a magánmegtakarítások alulról való becsatornázása lett volna. — A ki­sebb takarékpénztárak, a földhitelintézetek és a hitelszövetkezetek (vagy ahogy akkor a kortársak gyakran nevezték: a népbankok) feladata nem a pénz »teremtése«, hanem újraelosztása volt", illetve alkalmi pénzfeleslegek elhelyezése. A település első pénzintézete, a Szigetvári Takarékpénztár Részvénytár­saság. 1869. május 6-án tartotta alakuló közgyűlését. Duchon József ügyvéd, aki a közgyűlés levezető elnöki tisztét is betöltötte, e szavakkal indokolta a bank létrejöttét: „Szigetvárott és környékén a földmívelés, ipar, 's kereske­delem előmozdítására nézve oly pénzintézetnek létesítését, melynek felada­ta lenne a kevésbé vagyonos néposztálynak alkalmat nyújtani arra, hogy megtakarított pénzének feleslegét szükség idejére félretegye és kamatokkal szaporíthassa, így a lakosság egyéb osztályának anyagi érdekeit pénzelőle­gek és kölcsönök adásával előmozdítani már a legégetőbb szükséggé vált, azért mindezen indokoknál fogva a jelen alakuló közgyűlésre megjelenteket felhívja, hogy ezen minden néposztályra jótékony pénzintézet létesítése iránt segédkezet nyújtani, s annak minél előbbi felállítására törekedni szí­veskedjenek..." 21 Bittó Istvánt, a drávafoki birtokost, a szigetvári kerület or­szággyűlési képviselőjét, Magyarország későbbi miniszterelnökét (1874­1875) választották meg a bank első elnökévé. Duchon József és Koharits Fe­renc lettek vezetőtársai. E három férfi egy húsz tagú nagyválasztmány felü­gyelete mellett végezte vállalt munkáját. A jelenlévők a választásokat köve­tően fogadta el a pénzintézet alapszabályát. 22 Az intézmény bő két hónappal később, a július 11-én tartott közgyűlésen alakult meg véglegesen - Gorove István földművelés, ipar és kereskedelmi miniszter rendeletét követően -, s a 60 000 forint alaptőkét hatszáz darab egyenként száz forintos részvény kibocsátásával biztosították. A tárca veze­tője - hivatkozva az 1840. évi XVIII. törvénycikk vonatkozó paragrafusára ­csak oly módon hagyta jóvá az alapszabályt, hogy az kimondta: a részvé­21 SML XI. 205. Jkv. 1869. május 6. 22 Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents