Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

A GYARAPODÁS ALAKVÁLTOZATAI - Bősze Sándor: Bankok Szigetvárott a dualizmus időszakában - a Szigetvári Takarékpénztár Rt

jú, 2500 forintot pedig az állatok eladása.

7 Három évtized alatt az uradalomnak ez az ágazata is nagyot fejlődött; állatállománya (ló, szarvasmarha, sertés) 1914-ben 1563 volt.

8 Egy 1869-ben készült, Somogy vármegye kereskedőit és iparosait számba vevő összeírás Szigetvárott 120 iparost említ 27 szakma vonatkozásában. Az akkori struktúra azonban még inkább a múltat, mint sem a jövőt idézte. A számarányt tekintve viszont mindenképpen jelentős helybeli iparos réteg meglétére utalt. Az 1869-1890 közötti évtizedek adatai

9 az iparosság számszerű gyarapodását dokumentálják, hisz 1890-ben már 313 önálló kisiparosról értesülünk. A hagyományosan fontos szerepet betöltő bőriparosok létszáma egyenesen megkétszereződött (114 fő). A településen megindult gazdasági fejlődés és az ebből fakadó építkezési kedv kimutatható következményekkel járt a helyi építőipari szakmákat tekintve is. Az 1890-es esztendőkre például megtízszereződött a kőművesek és meghatszorozódott az ácsok száma. Amíg 1878-ban még csupán egy téglás, addig 1901-ben már öt téglagyár készítette a falazó anyagot.

10 A számszerűleg gyarapodó népesség, a növekvő forgalom és a stabilan mérsékelt húsáraknak köszönhetően 8-10 mészáros és hentes is talált helyben munkát; akik évente 2000-3000 szarvasmarhát, sertést és juhot vágtak le, s dolgoztak fel. Az első közvágóhíd már az 1880-as években megkezdte működését.

11 S míg 1869-ben még csupán egy, 1890-ben már négy önálló molnáriparost számláltak Szigetvárott.

12 1900-ban a tulajdonképpeni iparban dolgozók 37,9 %-a kereste önállóként kenyerét a Dél-Dunántúlon. Ugyanekkor Szigetvár lakosságának harmadát tartotta el az ipar. Ez az arány 1910-ben viszont már csak 31,7 %-ot tett ki.

13 A korszak elején a településen is csak a kisipar volt jelen, műhelyei alacsony létszámmal dolgoztak, A dualizmus korának első nagyobb ipari üzemeként alapított Fehér-féle gőzmalom viszont még az I. világháborút is megérte.

14 1884-ben jött létre a később nagy jelentőségre szert tett cipőgyár, amely közel két évtizedig tulajdonképpen csak egy műhely volt. Neumann 7 SML IV. 421. 4520/1880. 8 CSÁNKI, 1914. 341-342. p. 9 SML IV. 259. 2943/1869.; SML V. 318.138/1871., 2074/1878., 9608/1894., Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara illetékköteleseinek lajstroma 1887.; SML IV. 421. 6340/1890. 10 SML V. 318. Képvt. jkv. 1901. április 13. u SML IV. 421. 869/1879., 2841/1883., 5783/1883., 7609/1887., 382/1888., 577/1888., 972/1888., 5280/1888., 9235/1888. 972/1889., 1152/1889., 9645/1890., 10359/1890., 11505/1893., 11231/1894., 876/1895., 13844/1896., 621/1899.; SML V. 318. 19081927. Vágóhíd. 12 SML V. 318.49/1870., Képvt. jkv. 40/1882. május 31.; SML IV. 421.5776/1877., 4012/1885. 13 NÉPSZÁMLÁLÁS 1900. 234-237. p.; NÉPSZÁMLÁLÁS 1910. 70-73. p.; 14 MOLNÁR, 1978. 22. p.