Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

HATALOM, BIRTOK ÉS HARC A RÉGMÚLT FORRÁSAIBAN - Kis Péter-Petrik Iván: Kiadatlan Árpád-kori oklevelek a főváros történetéhez (1192-1298)

Kelethely 1275-1295 1275-1295 1275-1295 1280. szeptember 1. 1280-1281 1280-1300 1282-1299 1290-1292 1295. április 30. 1296. 1299. július 14. 1300. november 14. Kibocsátó Damus pro memória Damus pro memória Damus pro memória Péter országbíró Finta nádor Miklós alországbíró Damus pro memória János tárnokmester Márton alországbíró Damus pro memória István alországbíró Jelzet MOL DL 94003 MOL DL 104595 MOL DL 94004 MOL DL 37245 MOL DL 259764 MOL DL 93904 MOL DL 75213 MOL DL 93908 MOL DL 50552 MOL DF 200747 MOL DF 263097 Megjegyzés kelethely: Óbuda kelethely: Óbuda kelethely: Óbuda kelethely: Óbuda kelethely: Pest kelethely: Óbuda kelethely: Óbuda kelethely: Tétény kelethely: Óbuda kelethely: Óbuda kelethely: Óbuda Damus pro memoria MOL DL 40276 kelethely: Óbuda Visszatérve jelen közleményünkhöz, a továbbiakban olvasható, zömmel az Árpád-kor utolsó évtizedéből való oklevélszövegek tartalmilag kétségtelenül kissé tarka képet mutatnak, viszont majdnem mindegyiknek van valamilyen, a „budapesti" vonatkozáson túlmutató jelentősége is,

12 így már csak ezért sem tekinthetők ezek az adatbázis-építés egyszerű melléktermékének. A szövegkiadásban Tringli István összefoglalóját

13 vettük alapul. A regeszták a szokásosnál részletesebbek, s mindig kitértünk a főváros múltját érintő adatokra. A pecsételésre vonatkozó adatokat - egy kivétellel - az oklevelek fénykép-, illetve digitális felvétele alapján adjuk meg. 12 A teljesség igénye nélkül említjük meg a Veszprém megyei Palóznakon indult birtokper során felvett tanúkihallgatást, amelyben 165 személyt és lakóhelyét jegyezték fel (5. sz.); a budai káptalan jegyzőkönyvéről, valamint az esztergomi stefaniták és a budafelhévízi konvent kapcsolatáról, az esztergomi keresztes konvent és a veszprémi püspökség tizedjogáról, e dézsmakörzet kapcsán pedig Buda környékének határjárásáról fennmaradt adatokat (13. és 14. sz.); III. Béla király oklevele egy viszonylag jól körülhatárolható terület igen korai, archaikus állapotáról tudósít nagy részletességgel (1. sz.), ráadásul ebből a korból nem számíthatunk jelentős mennyiségű forrás felbukkanására; egy budai olvasókanonok Nógrád megyei rokonait felsoroló oklevele (6. sz.), amelynek adatait Györffy György Nógrád megye történeti földrajzának elkészítésekor (GYÖRFFY 1963-1998.) nem használta fel. 13 TRINGLI 2000. 7-40. p. Itt szeretnénk köszönetet mondani a közlemény elkészítésében nyújtott segítségéért Körmendi Tamás egyetemi tanársegédnek (ELTE BTK)