Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

CSALÁDI STRATÉGIÁK, FELBOMLÓ KÖTELÉKEK - Géra Eleonóra: Egy grófi család mindennapjai - a gyulai Almásyak

gyező gyulavári uradalmat, a gyulai kastélyt az eredetileg hozzátartozó 200220 hold földdel, s felesége révén birtokába került a 3400 holdas tiszatarjáni uradalom is. A birtokok irányítását öt uradalmi tisztre bízta: a gyulavári uradalomban három főt, a tiszatarjáni és a kétegyházi uradalmakban pedig egyegy szakembert alkalmazott.

14 Gondos munkája hamarosan meghozta gyümölcsét, mivel kétegyházi félvér lótenyészete Európába-szerte ismert volt. 1898-ban, apja halálát követően vette át a nemzetségfői szerepet,

15 s a másik majorátus birtokosának kiskorúsága folytán ő kezelte a középső grófi ág családi levéltárát is.

16 A nemzetség létszámát - 1850-ben tizenkét főág alkotta a nagycsaládot - és az eladósodott rokonokat tekintetbe véve, a közös ügyek intézése nem volt egyszerű feladat. Dénes gróf a családi levéltár anyagának gondos tanulmányozását követően megírta, majd 1903-ban saját költségén kiadta a család történetének monográfiáját. A gyönyörű kiállítású könyv előszavában így vall arról, hogy mi késztette a mű megírására: „Családom a szerény történet könyve tehát, bár egyik utolsó patriarchális család hagyományos, és több századra terjedő összetartozásának példátlan adatait foglalja is magában, koránt sem az Almásy névvel való hivalgás könyve, csupán családom arcképcsarnokát kívánja az gyarapítani eleven képekkel a késő unokák okulására és buzdítására."

17 [...] "Szolgáljon különben e szerény munka, melylyel a hiúság piaczára kiállani nem akarunk, szellemi örökségül kedves gyermekeimnek, annyi jeles előd unokáinak, a kik annak idején magoktól is rá fognak jönni, hogy e könyv egyszersmind a kegyelet könyve, a melyet ezer hálával szentelek azon elfelejthetetlen férfiú emlékének, a kinek jóságos atyai vonásai eltörölhetetlenül élnek lelkemben."

18 Bár az írót, ahogyan azt az előszóban meg is fogalmazta, elsősorban nem a történetírói szándék vezérelte, munkája mégis számot tarthat az utókor érdeklődésére. Hiszen módszeresen tanulmányozta az iratokat, s elbeszéléseit terjedelmes idézetekkel támasztotta alá; főként a családtagok egymás közti levelezéseiből vett idézetek figyelemre méltóak. Nagy gondot fordított minden egyes felmenő jellemábrázolására, e módon tette emberivé, szerethetővé őket. A történettudomány érdeklődésére azonban nem csupán a megőrzött dokumentumrészletek folytán tarthat számot a mű, hanem elsősorban azért, mert az egész kötetet Dénes gróf életszemlélete hatja át. A megrajzolt 14 BML XIII. 3. Gr. Almásy Alajos Tábor József nyugdíjkérelme ellen. 43. f. 15 BFL VTI.2.C. 1.1080/1902. Gróf Almásy Dénes özv. báró Vay Henrikné és társai ellen a nemzetség segélykasszájának ügyében. 16 Az ifjabb fiúk a pásztói hitbizományi birtokokat örökölték, a pásztói és a gyöngyösi házzal, illetve a mádi és a gyöngyösi szőlőkkel. MOL P 3. Nr. 309., Nr. 310. 17 ALMÁSY 1903. 7. p. 18 ALMÁSY 1903. 8. p.