Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

CSALÁDI STRATÉGIÁK, FELBOMLÓ KÖTELÉKEK - Géra Eleonóra: Egy grófi család mindennapjai - a gyulai Almásyak

portrékból nyilvánvaló, hogy a birtokok megtartására törekvő, közhivatalokat nem vállaló, visszavonultan gazdálkodó ősöket tartotta a legtöbbre. Bár felsorolja az állami tisztségeket vállalt felmenők eredményeit, címeiket, hűvös távolságtartásából mégis érződik, mennyire helytelenítette az uralkodó szolgálatát. Magáért beszél az (I.) Pál 1790-ben fiához írt leveléből idézett részlet: „Nekem nyugalom kell és puszta titulus éppen természetem ellen van. Se gróf, se báró a magam személyére nem leszek. De ha avval magatokon segíthettek, nem vagyok ellene. Sed non suades, ut huiusmodi titulus pro posteris occipiatis."

19 A két egyszarvút ábrázoló címerről a gróf például a következőket írja: „Beszélő czímer! Meleg tiszta nyilt jellemre, nemes czélok után való törekvésre, közéletben és családban békés tevékenységre figyelmeztet."

20 A heraldikában jártas olvasók számára a megfogalmazás első feléből azonnal világossá válik, hogy az egyszarvúra, mint Krisztus jelképére gondol.

21 A katolikus vallás központi szerepet játszik a kötetben. A köztudottan mélyen hívő Dénes gróf újra meg újra felhívja a figyelmet az Almásyak katolikus egyház iránti elkötelezettségére. Leírásai alapján e családtagok számára a kegyúri feladatok ellátása nem terhet, kötelességük teljesítését jelentette, hanem szívből jövő, örömteli tevékenységet. Az író büszkén sorolja fel az ősök által építtetett templomokat, kápolnákat, valamint kegyes alapítványaikat. Almásy (I.) Pál jászkun főkapitány az egri püspök támogatása mellett templom és plébánia létesítésével próbálta elősegíteni a Nagy- és Kiskunság rekatolizálását. A kései leszármazott, a családtörténeti munka írója azt bizonygatja, hogy az Almásy-családtagok a katolikus vallás terjesztéséhez erőszakos vagy törvénytelen módszereket nem vettek igénybe, ez az idézett példa esetében azonban kevésbé hihető. Ismert tény például, hogy Karcagon az említett korszakban szinte kizárólag reformátusok éltek, akik csupán az uralkodó többszöri felszólítására járultak hozzá a katolikus templom és plébánia felépítéséhez.

22 Dénes gróf a felmenők jótékonyságát, a szegények irányában tanúsított kegyes viselkedésüket is hangsúlyozni igyekezett. A koncepcióba nem illeszkedő epizódokról a szerző inkább hallgatott, pedig valószínűleg ő is tudott a már említett első ismert ős, András gyöngyösi plébános esetéről, aki a szerzetesek tiltakozása ellenére foglalta el az elhagyott veresmarti pálos monostor jövedelmét.

23 De elfelejtette megemlíteni a ko19 ALMÁSY 1903.44. p. 20 ALMÁSY 1903.25. p. 21 Az egyszarvúnak tulajdonított jellemvonásokról bővebben ld. BEDINGFELD 1993. 80-83. p. ^SoósWSS. 271-273. p. 23 Adatok 1887. 212. p.; Soós 1985. 318. p.