Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

CSALÁDI STRATÉGIÁK, FELBOMLÓ KÖTELÉKEK - Kenyeres Isván: A Pelényiek. Egy nógrádi jogtudó-hivatalnok család a 15-16. században

mányt is sikerült ezek révén szereznie. Az adományok sorát Gömör mezőváros nyitja, amelyre Pelényi Gáborral együtt 1556-ban kapott adományt.

81 Ezt nyilván még a Gömör megye jelentős részére kiterjedő Murány várának udvarbírójaként sikerült elérnie, de rokona, Gábor szereplése az egri pozíciókra is utal, hiszen ő ekkor Eger királyi ellenőreként működött. Már Egerbe történt visszatérése után, 1558-ban birtokadományt szerez Szerdahelyi Istvánnal, Berényi Andrással és Muraközy Mátyással közösen a Nógrád megyei Mihálygeregye, Nagyarany és Tarnocz birtokokra.

82 1559-ben már Heves megyei szerzemények is jutnak a kezére: Pásztói Ferenccel közösen Orgonda, Szentmiklós és Telke birtokokra kap adományt.

83 1561-ben Sukán Jánossal, a korábbi egri püspöki majd királyi számvevővel, a későbbi egri kamarai udvarbíróval

84 és Vitéz János egri officiálissal közösen a Szolnok megyei Sárszeget nyeri el,

85 valamint a már említett Pásztói Ferenccel Hatvan mezővárosát kapja meg (Nagyhatvan néven), valamint a Pest megyei Kishatvan és Bessenyő pusztákat.

86 Ezek már hódoltsági, illetve részben hódoltsági peremvidéki birtokok, amelyek megszerzésére és az ottani jövedelmek beszedésére lényegében csak az egri végvári katonaságnak, az ott szolgáló és birtokot szerző nemeseknek volt lehetőségük. Egerben meg is volt ennek a rendszere, mégpedig az officiolátusoké, amely tisztségek ugyan már Mohács előtt is léteztek a püspöki birtokokon, de ekkor szervezték meg azokat a Hódoltság területén található Kiskunságban, Jászságban és az Egerhez adóztatott többi hódoltsági területen. Az officiális elvben az uradalom tisztjeként egy-egy birtoktest irányítója volt, gyakorlatban azonban maga szedte be annak jövedelmeit, igaz azokból is tartozott az egri várban szolgáltatni.

87 Pelényinek nem akármilyen officiolátusokat sikerült elnyernie: tudjuk, hogy 1558-ban Miksa főherceg neki adományozta (!) Szegedet, mégpedig 6 évre. A Szeged által évente Egernek fizetett 300 Ft adóból 200 1. - 1564. március 20. közötti 7 hónap 20 napra pedig 255 Ft 55 den járt neki. Uo. No. Az egri vár 1563-1564. évi számadása. 81 MOL A 57 3. köt. 346. p. MOL E 227 2. köt. 224. p. A birtokot I. Ferdinánd a Bebekektől vette el hűtlenség okán és adta oda a Pelényieknek, azzal a feltétellel, hogy amennyiben visszaveszi tőlük, akkor kárpótolja őket egy hasonló értékű birtokkal. 82 MOL A 57 3. köt. 486-487. p.; E 227 2. köt. 330. p. Az adománylevél kelte: 1558. január 10. 83 MOL A 57 3. köt. 591. p.; E 227 2. köt. 408. p. Az adománylevél kelte: 1559. december 16. 84 Püspöki számvevő 1550-56, majd királyi számvevő (1558-60), egri udvarbíró (1564-65). KENYERES 2002. 73., 142., 143. p.; KENYERES 2008. 84., 209., 212., 226., 306., 353. p. 85 MOL A 57 3. köt. 688-689. p.; E 227 2. köt. 482. p. Az adománylevél kelte: 1561. január 10. 86 MOL A 57 3. köt. 711. p.; E 227 2. köt. 495. p. Az adománylevél kelte: 1561. június 26. 87 KENYERES 2008. 308-311. p.