Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

CSALÁDI STRATÉGIÁK, FELBOMLÓ KÖTELÉKEK - Kenyeres Isván: A Pelényiek. Egy nógrádi jogtudó-hivatalnok család a 15-16. században

Ft-ot azonban továbbra is az egri végvár pénztárába tartozott lefizetni.

88 S az egri vár számadásaiból tudjuk, hogy az Egertől légvonalban is legalább 200 km-re lévő Szeged valóban be is fizette adóját Egernek, ez az officiolátus tehát nem csekély jövedelmet hozott birtokosának.

89 A másik nagy fogása Pelényi Bálintnak Kecskemét mezővárosa volt. Erről egy 1565. évi vizsgálat anyagából értesülünk, amely szerint a volt egri prefektus, Zárkándy Pál özvegyével, Nyáry Krisztinával és több egri lovastiszttel együtt Pelényi Bálint magának s társainak szerezte meg az egykori királynéi, ekkor is igen tehetős hódoltsági mezővárost.

90 A felsorolásból is látszik: Pelényi Bálint jelentős adományokat szerzett Nógrádban, Gömörben, Hevesben és Pest megyében. Ezeket az adományokat döntően egri hivatalvállalása révén érte el. Udvarbíróként jól értesült volt az Egerhez adózó települések jövedelmeiről, a környező birtokok tulajdonviszonyairól, a birtokos családok kihalásáról stb.

91 Persze más útja is volt a birtokszerzésnek, Bálint ugyanis Dubraviczky Ferenc gyámjaként is szerez birtokot.

92 Pelényi Bálint halála valamikor 1567. július 4-e előtt következett be.

93 Említettük Pelényi Gábort, akinek a karrierje Bálint bujáki várnagytársaként indult. Legmagasabb tisztsége, amit elért, az egri királyi ellenőri volt, amely posztot 1554. július l-jétől töltött be.

94 Ő volt az első Pelényi, aki jelentős tisztséghez jutott Egerben. Az egri királyi ellenőr feladata az volt, hogy az egri püspöki birtokok jövedelmének beszedését és kiadását ellenőrizze, mivel a bevételeket még Oláh Miklós püspök és I. Ferdinánd király 1548. évi megállapodása óta harmadolták: a püspöknek csupán a bevételek harmada jutott, a másodikat a vár építésére, míg a harmadik harmadot az ott állomásozó királyi katonaság részére kellett kifizetni. Míg a püspöki uradalom és az ahhoz csatolt egyéb királyi bevételek igazgatását a püspök tisztjei végezték, a felhasználásuk ellenőrzésére azonban már kamarai ellen88 SZAKÁLY 1983. 633. p. 89 Még 1575-ben is Szeged „officiolátus" évi 200 Ft-ot fizetett. KENYERES 2008. 528. p. 90 MOL E 148 Fasc. 539. No. 26.; Idézi: SUGÁR 1993-1994. 77-76. p. 58. jegyz. 91 A kamarai udvarbíráknak feladatául is tették, hogy tudakozódjanak az általuk igazgatott területen és környékén magszakadás révén megüresedő birtokokról, persze nem azért, hogy azokat a maguk javára szerezzék meg birtokadományul, hanem hogy ezekkel is bővítsék a kamarai birtokokat. KENYERES 2002. I. köt. 107., 349. p., II. köt. 457., 611. p. 92 BENKÓ1912.157. p. 93

SARUSI2004. 431. p. 94 Hivatali ideje: SUGÁR 1993-1994. 82. p. Utasítása I. Ferdinándtól: 1554. július 8. MOL E 136 3. köt. 137-144. Az utasítás tartalmi kivonatát 1. SUGÁR 1993-1994. 83-87. p. (számos hibával!). Kiadása (szövegvariánsként): KENYERES 2002.1. köt. 150-172. p.