Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Valuch Tibor: Ezerkettőszáznegyvenkilenc év. Az 1956-os Hajdú-Bihar megyei elítéltek társadalmi jellemzői

VALUCH TIBOR Ezerkettőszáznegyvenkilenc év. Az 1956-os Hajdú-Bihar megyei elítéltek társadalmi jellemzői Bevezetés Az 1956-os forradalom történetének kutatása során az elmúlt másfél évtizedben lényegében minden fontos kérdés elemzés tárgyává vált. A forradalom társadalomtörténeti megközelítése, ezen belül az egykori résztvevők társadalmi összetételének, társadalmi hátterének a vizsgálata - néhány figyelemreméltó kísérlettől, elemzéstől eltekintve - azonban továbbra sem került az érdeklődés homlokterébe. Erre a hiányosságra mutatott rá újabban Gyáni Gábor tanulmánya,

1 amiben egyrészt a résztvevők társadalomtörténeti elemzésének kiterjesztését sürgette, másrészt megpróbálta összefoglalni ezeknek a vizsgálatoknak a legfontosabb szempontjait és kérdéseit. Az alábbiakban egy néhány évvel ezelőtt létrehozott társadalomtörténeti adatbázis adatainak újraelemzésével, újragondolásával magam is az 1956-os forradalom résztvevőinek társadalomtörténeti vizsgálatához szeretnék hozzájárulni. A társadalomtörténeti elemzés adatbázisáról A kutatás során létrehozott adatbázis 859 fő személyi és az 1956-os részvételével kapcsolatos adatait tartalmazza. Ez az aktív résztvevők

2 becslés alapján meghatározott körének hozzávetőlegesen egyhatoda. Az egykori aktív résztvevők összességének (körülbelül 5500-6000 fő) adatai nem dolgozhatók fel teljes körűen, mert az események jellegénél fogva a személyes jelenlét elsősorban csak a forradalmi szervezetek tagjainak esetében dokumentálható, de hiánytalanul ez sem mindig. Az idő rövidsége miatt nem épülhetett ki az a bürokrácia, amely természeténél fogva megkövetelhette volna az egyidejű, részletes statisztikai kimutatások összeállítását ezekről a szervezetekről és tagjaikról. Az egyszeri eseményekben - tüntetéseken, gyűléseken, szobordöntéseken - résztvevők egy részének adatai szinte kizárólag a büntetőeljárások iratai alapján voltak összegyűjthetők, akik ellen viszont nem 1 GYÁNI Gábor: A forradalom társadalomtörténeti paradoxonjai. Forrás, 2006/10., 27-39. p. 2 Elsősorban azokat tekintettem aktív résztvevőknek, akik valamilyen forradalmi szervezet tagjai vagy vezetői voltak. Rajtuk kívül azokat soroltam ebbe a csoportba, akik nem voltak ugyan tagjai a forradalmi bizottmányoknak, munkástanácsoknak vagy a nemzetőrségeknek, de cselekvő részvételük biztosan dokumentálható volt, tevékenységük egy-egy konkrét eseményhez - például tüntetésszervezéshez -, illetve eseménysorozathoz - például november 4-ét követő politikai ellenálláshoz - kötődött.