Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Valuch Tibor: Ezerkettőszáznegyvenkilenc év. Az 1956-os Hajdú-Bihar megyei elítéltek társadalmi jellemzői

indítottak nyomozást ilyen vagy hasonló ügyekben, azok személye a kutatás számára sem volt elérhető. A forradalom után emigrálok közül pedig csak azok adatait tudtam figyelembe venni, akik ellen távollétükben büntetőeljárás indult, vagy szerepeltek a forradalmi bizottmányok névsoraiban. A Belügyminisztérium készíttetett ugyan különböző kimutatásokat és statisztikai összegzéseket a forradalomban részt vevők egyes csoportjairól, így többek között a forradalmi szervezetek tagjairól is, de ezekben a valós aktivitás és a belügy által vélt, illetve megállapított aktivitás nem mindig esik egybe. Ezen túlmenően az általuk végzett adatgyűjtésnek viszonylag magas a hibaszázaléka, ami ezeknek az adatoknak a közvetlen, a szociológia vizsgálati szempontjait következetesen érvényesítő elemzését nem teszi lehetővé. A kutatás folyamán tehát módosítanom kellett az eredetileg kitűzött célt, mert a részleges adathiány, illetve a nem véletlenszerű kiválasztás miatt a szociológiai értelemben vett reprezentativitás sem volt biztosítható, és az aránytalan mintavételi eljárás során alkalmazható súlyozás sem biztosította volna az elemzés torzítástól való mentességét. Az általam létrehozott adatbázisba csak azok adatai kerültek be, akik a forradalmat követő büntetőeljárások perirataiban (rendőrségi kihallgatási jegyzőkönyvekben, ügyészségi vizsgálati iratokban, bírósági ítéletekben) aktív résztvevőként (forradalmi események tudatos vagy véletlen cselekvő részeseiként, forradalmi szervezetek tagjaiként, vezetőiként aktív tevékenységet folytattak), továbbá a forradalmi szervezetek - elsősorban bizottmányok névsoraiban és irataiban szerepeltek.

3 így nem kínálkozott más lehetőség, csak az, hogy az elérhető személyek adataira hagyatkozzam. Az ily módon, az elérhető személyekre való hagyatkozással létrehozott minta alapján levonható következtetések érvényessége az aktív résztvevők összességének vonatkozásában korlátozott. Ennek ellenére ez az elemzés nem kerülhető meg, mert a rendelkezésre álló források alapján jelenleg ez az egyetlen lehetőség arra, hogy empirikusan legalább részben alátámasztható feltételezéseket fogalmazzunk meg a forradalom különböző eseményeiben aktívan résztvevők összességének társadalmi összetételével kapcsolatban. A forradalmi bizottmányi elnökök és a politikai elítéltek adatsorainak feldolgozása révén ezek a feltételezések megerősíthetők, vagy éppen megcáfolhatok. Az elérhető személyekre való hagyatkozással létrehozott mintában szereplők kétharmada ellen 1956 után büntetőeljárást indítottak. Mintegy a fele pedig a forradalom napjaiban létrejött politikai szervezet tagjaként vagy vezetőjeként tevékenykedett. így tehát a mintában a forradalmi szervezetek tagjai és az elí3 Az adatgyűjtés során igyekeztem kiszűrni mindazokat, akiket politikai váddal vontak felelősségre 1956 után, de cselekedeteik nem kötődtek a forradalom eseményeihez. így például az olyan fegyverrejtegetőket, akik köztörvényes céllal vagy magánhasználatra engedély nélkül tartottak maguknál fegyvert, de a forradalomban a bíróság által is bizonyítottan nem vettek részt, viszont ügyüket a statáriális ítélkezés időszakában tárgyalták.