Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Vörös - fehér - zöld - vörös. A megtorlások alakváltásai - Baráth Madgolna: Az SZKP megbízottjainak magyarországi tevékenysége a szovjet katonai beavatkozást követően

mékek megjelenésének ellenőrzése volt a feladatuk. Ők gondoskodtak a lakosság zavartalan élelmiszer- és gyógyszerellátásáról is.

6 Az MSZMP legszűkebb vezetésének tagjai tudatában voltak annak, hogy a párt tömegbázisa minimális, az államhatalom dezorganizálódott és a szovjet csapatok fegyveres erején kívül gyakorlatilag nincs kire támaszkodniuk. A szovjet csapatok magyarországi jelenléte teljesen összeegyeztethetetlen volt a magyar néphez intézett november 4-ei felhívásban tett azon ígérettel, hogy biztosítják a nemzeti függetlenséget és szuverenitást. A magyar vezetők politikailag kívánatosnak tartották a szovjet egységek kivonását a fővárosból, és a kormány saját fegyveres erejének megteremtését, de még a budapesti forradalmi ezredek létrehozásához is a szovjet csapatok parancsnokságának hozzájárulását kellett kérni.

7 Annak ellenére, hogy a kormány felhívásában büntetlenséget ígértek a felkelés résztvevőinek, gyakorlatilag az új hatalmi központ megalakulásának első napjától működni kezdett a megtorlás gépezete. A megtorló akciókból a szovjet állambiztonsági szervek mellett kivették a részüket az október 28-án feloszlatott magyar állambiztonsági szervek munkatársai is, ami ellen a magyar vezetők, mindenekelőtt Kádár és Münnich több ízben tiltakozott Szerovnál. Kádár arról próbálta meggyőzni partnerét, hogy a szovjet és magyar állambiztonsági szervek munkatársainak akciója ellentmond a társadalmi támogatás megszerzésére irányuló feladatnak, és a tömegek újabb elégedetlenségét váltja ki.

8 A fegyveres erők minisztere ezért november 8-án utasítást adott a vidéken újjászerveződő állambiztonsági szervek működésének beszüntetésére,

9 Szeröv azonban nagyra értékelte tevékenységüket és ragaszkodott további munkájukhoz. Ő kényszerítette ki Münnich Ferencnél egy olyan utasítás kiadását, amely a rendőrségen belül a korábbi állambiztonsági szervek feladatait ellátó politikai osztályok felállításáról rendelkezett, s ahol titkos státusban az „elbocsátott légió" tagjai is újra munkához jutottak.

10 Kádárék jól látták, hogy a szovjet szervek megtorló intézkedései tovább mélyítik a társadalom és a hatalom közötti szakadékot, s az volt az állás6 Alekszandr KiROV: Szovjet katonai beavatkozás Magyarországon 1956. In: GYÖRKÉI Jenő HORVÁTH Miklós (szerk.): Szovjet katonai intervenció 1956. Budapest, 1996,166-167. p. 7 Lásd Andropov 1956. november 8-ai rejtjeltáviratát. Hiányzó lapok... i. m. 143. p. 8 Lásd Szeröv 1956. november 13-ai jelentését. Uo. 151. p. 9 A kormány már 1956. november 7-ei, első ülésén foglalkozott az ÁVH vidéki újjászervezésének kérdésével. A testület az újjászervezés megtiltásáról döntött azzal, hogy a volt államvédelmi beosztottakból „minimális létszámot a rendőrség keretén belül egy osztályba szervezzenek be". Magyar Országos Levéltár, XIX-A 83. a) 161. d. - Ezt követően Münnich Ferenc az 5003/1956. (XI. 7.) BM számú rendeletben megtiltotta az egyes vidéki szervek visszaállítását és működését. 10 Lásd Szeröv 1956. november 9-ei táviratát Hruscsovnak. Je. D. OREHOVA - V. T. SZEREDA - A. Sz. SZTIKALIN (szerk.): Szovjetszkij Szojuz i vengerszkij krizisz 1956 goda. Dokumenti. Moszkva, 1998, 630. p.