Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Vörös - fehér - zöld - vörös. A megtorlások alakváltásai - Baráth Madgolna: Az SZKP megbízottjainak magyarországi tevékenysége a szovjet katonai beavatkozást követően

mékek megjelenésének ellenőrzése volt a feladatuk. Ők gondoskodtak a la­kosság zavartalan élelmiszer- és gyógyszerellátásáról is. 6 Az MSZMP legszűkebb vezetésének tagjai tudatában voltak annak, hogy a párt tömegbázisa minimális, az államhatalom dezorganizálódott és a szovjet csapatok fegyveres erején kívül gyakorlatilag nincs kire támaszkod­niuk. A szovjet csapatok magyarországi jelenléte teljesen összeegyeztethe­tetlen volt a magyar néphez intézett november 4-ei felhívásban tett azon ígérettel, hogy biztosítják a nemzeti függetlenséget és szuverenitást. A ma­gyar vezetők politikailag kívánatosnak tartották a szovjet egységek kivoná­sát a fővárosból, és a kormány saját fegyveres erejének megteremtését, de még a budapesti forradalmi ezredek létrehozásához is a szovjet csapatok parancsnokságának hozzájárulását kellett kérni. 7 Annak ellenére, hogy a kormány felhívásában büntetlenséget ígértek a felkelés résztvevőinek, gyakorlatilag az új hatalmi központ megalakulásának első napjától működni kezdett a megtorlás gépezete. A megtorló akciókból a szovjet állambiztonsági szervek mellett kivették a részüket az október 28-án feloszlatott magyar állambiztonsági szervek munkatársai is, ami ellen a ma­gyar vezetők, mindenekelőtt Kádár és Münnich több ízben tiltakozott Szerov­nál. Kádár arról próbálta meggyőzni partnerét, hogy a szovjet és magyar ál­lambiztonsági szervek munkatársainak akciója ellentmond a társadalmi tá­mogatás megszerzésére irányuló feladatnak, és a tömegek újabb elégedetlen­ségét váltja ki. 8 A fegyveres erők minisztere ezért november 8-án utasítást adott a vidéken újjászerveződő állambiztonsági szervek működésének be­szüntetésére, 9 Szeröv azonban nagyra értékelte tevékenységüket és ragaszko­dott további munkájukhoz. Ő kényszerítette ki Münnich Ferencnél egy olyan utasítás kiadását, amely a rendőrségen belül a korábbi állambiztonsági szer­vek feladatait ellátó politikai osztályok felállításáról rendelkezett, s ahol titkos státusban az „elbocsátott légió" tagjai is újra munkához jutottak. 10 Kádárék jól látták, hogy a szovjet szervek megtorló intézkedései tovább mélyítik a társadalom és a hatalom közötti szakadékot, s az volt az állás­6 Alekszandr KiROV: Szovjet katonai beavatkozás Magyarországon 1956. In: GYÖRKÉI Jenő ­HORVÁTH Miklós (szerk.): Szovjet katonai intervenció 1956. Budapest, 1996,166-167. p. 7 Lásd Andropov 1956. november 8-ai rejtjeltáviratát. Hiányzó lapok... i. m. 143. p. 8 Lásd Szeröv 1956. november 13-ai jelentését. Uo. 151. p. 9 A kormány már 1956. november 7-ei, első ülésén foglalkozott az ÁVH vidéki újjászer­vezésének kérdésével. A testület az újjászervezés megtiltásáról döntött azzal, hogy a volt államvédelmi beosztottakból „minimális létszámot a rendőrség keretén belül egy osztályba szervezzenek be". Magyar Országos Levéltár, XIX-A 83. a) 161. d. - Ezt kö­vetően Münnich Ferenc az 5003/1956. (XI. 7.) BM számú rendeletben megtiltotta az egyes vidéki szervek visszaállítását és működését. 10 Lásd Szeröv 1956. november 9-ei táviratát Hruscsovnak. Je. D. OREHOVA - V. T. SZERE­DA - A. Sz. SZTIKALIN (szerk.): Szovjetszkij Szojuz i vengerszkij krizisz 1956 goda. Doku­menti. Moszkva, 1998, 630. p.

Next

/
Thumbnails
Contents