Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Vörös - fehér - zöld - vörös. A megtorlások alakváltásai - Varga Zsuzsanna: „Kényszeríteni kell a parasztot..." (Hatalom és agrártársadalom az 1950-es években)

A számtalan lehetséges példa közül következzen egy olyan, amelyből kiderül, miképpen befolyásolta az igazságügy-miniszter a megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatát az úgynevezett feketevágásos ügyekben.

22 Borjú feketén vágása esetén a következőre hívta fel a figyelmet: „Ha a cselekményt kulák követi el, 6-12 havi büntetés mutatkozik általában arányosnak. Kis- és középparasztok ügyeiben 2-3 havi fogház mutatkozik arányosnak, amely azonban kirívó eseteket kivéve felfüggesztendő/' Sertés feketevágása esetén így hangzott az útmutatás: „... ha a kulák kaphatott volna vágási engedélyt (családtagok száma stb.), általában 3-5 havi, ha ilyet nem szerezhetett volna be, 6-8 havi szabadságvesztés-büntetést tartok indokoltnak, a hentes a kulákkal egyformán bírálandó el. Kis- és középparaszt esetében általában felfüggesztett, rövid tartamú szabadságvesztés-büntetés a megokolt."

23 Feketevágásért, feketecséplésért, szabotázsért, tsz elleni izgatásért elítélt kulákokkal szinte naponta találkozunk, akár az országos, akár a helyi napilapokat lapozzuk fel a korszakból. Ha beleolvasunk a „kulákok" bűneit tárgyaló cikkekbe, szembetűnik, hogy a személyiségi jogok is sérültek.

24 A kommunista párt a propaganda feladatává tette, hogy a „dolgozó nép" előtt leplezze le a falusi osztályellenség igazi arcát. Végül fel kell idézni azt a sokáig elhallgatott tényt, hogy a déli és nyugati határsávból több száz „kulákcsaládot" hurcoltak el a Szolnok és Hajdú-Bihar megyében megszervezett zárt táborokba.

25 Általában váratlanul, éjszaka közölték velük, hogy néhány órán belül el kell hagyniuk a lakhelyüket. így emlékezett erre vissza a Tiszabábolnáról kitelepített B. parasztgazda felesége: „Bejöttek az ÁVO-sok, a férjemet megfogták és a falhoz állították, és felolvasták, hogy kitelepítenek bennünket a Hortobágyra. Tíz percet adtak, hogy elkészüljünk. Ékszert, pénzt kellett magunkhoz venni, kést, borotvát nem engedtek vinni... Mire a gyerekeket elkészítettem, már dobáltak fel az autóra bennünket, és elindultunk. Ahova vittek bennünket, egy nagy marhaistálló volt, benne 360 ember, mint az állatok. Ebben a táborban kb. 1200-an lehettek állandóan, 25 rendőr vigyázott ránk. A férjem napközben kocsis volt, az anyósom a gyerekekre vigyá22 A korabeli jogi szabályozás szerint „feketevágásnak" minősült minden olyan eset, amikor a parasztgazda az általa felnevelt jószágot vágási utalvány vagy vágási engedély nélkül vágta le. 23 HORVÁTH Ibolya - SOLT Pál - SZABÓ Győző - ZANATHY János - ZINNER Tibor (szerk.): Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez. 1. Budapest, 1992,304. p. 24 ZÁVADA Pál: Kulákprés. Család- és falutörténeti szociográfia. Tótkomlós, 1945-1956. Budapest, 1991,213-233. p. 25 A Hortobágyra kitelepített „kulák" családok életét, jogsérelmeit mutatja be az alábbi sorozat: HÁNTÓ Zsuzsa et al. (szerk.): Kitaszítottak I. „Magukkal fogjuk megzsírozni a földet". Budapest, 2001; FÜZES Miklós (szerk.): Kitaszítottak II. Dokumentumok a hortobágyi zárt munkatáborokról, 1950-1960. Budapest, 2002; HÁNTÓ Zsuzsa (szerk.): Kitaszítottak III. Családok munkatáborokban. Budapest, 2006.