Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Vörös - fehér - zöld - vörös. A megtorlások alakváltásai - Varga Zsuzsanna: „Kényszeríteni kell a parasztot..." (Hatalom és agrártársadalom az 1950-es években)

szórtan elhelyezkedő, egymástól távol eső parcellák egyesítését.

17 Végső soron az ismétlődő kényszertagosításokkal a tulajdonbiztonság számolódott fel. A Hajdú-Bihar megyei „kulák likvidálásokat" tárgyaló jelentés megállapította, hogy a megyében „egyes tsz-i csoportok a kulákok földjeinek megszerzésére vettek irányt. A kulákok földjei mellett igénybe veszik egyes kulákok termelőeszközeit, ingóságait, takarmányát stb." Zsadány községben a Kossuth tsz-csoport számára igénybe vett gazdasági felszerelések, termelőeszközök mellett személyi használatú tárgy, például szekrény is szerepelt.

18 A „kulákok" ingó vagyonának megszerzésére jó lehetőséget teremtett, hogy a beszolgáltatási terheket és adókat (földadó, mezőgazdaság-fejlesztési járulék, házadó, vagyonadó, általános jövedelemadó, társadalombiztosítási hozzájárulás stb.) olyan magasra srófolták, hogy gyakorlatilag teljesíthetetlenné váltak.

19 A fizetési kötelezettségek halmozódása előbb késedelmi pótlékok, büntetőkamatok kivetését, fizetésképtelenség esetén pedig elárverezést, vagy éppen börtönbüntetést vont maga után. Szülei bebörtönzésére így emlékezett vissza B. Erzsébet. Tizennégy éves volt, amikor édesapját bevitték a rendőrségre. „Becsukták, mert nem tudta leadni a napraforgót meg nyolc napon belül a burgonyát... Mikor meg jött a vetés ideje, akkor meg az anyut vitték el. A földterület 45%-át köllött bevetni kenyérgabonával, és az anyu ezt nem tudta teljesíteni, mert a cséplőgéptől egyenesen vitték a gabonát, úgyhogy abból nem sok került haza... De még azt is ráfogták, hogy a sparhelt alatt mosófazékba áztatott kenyeret találtak, és hogy mi azt a malacokkal etettük... így lett neki végül is 9 hónap."

20 A bíróság elé kerülve a „kulákként" megbélyegzett személyek igen rossz esélyekkel indultak. Hiába mondta ki az Alkotmány a törvény előtti egyenlőséget, az 1950-es évek első felében ezt az elvet naponta tolták félre arra hivatkozva, hogy az ítélet súlyossága elsősorban a vádlott osztályhelyzetétől függ. Azaz attól, hogy a vádlott a munkásosztállyal szövetséges szegényparasztsághoz, a középparasztsághoz vagy a népi demokráciával szemben álló kuláksághoz tartozott-e. A büntető igazságszolgáltatás tehát az osztályharc fegyverévé vált.

21 17 NÁDASDI József: Tagosítások és birtokrendezések Magyarországon, 1949-1956. Agrártörténeti Szemle, 1992/1-4., 154-218. p. 18 MOL M-KS 276. f. 54. cs. 89. ő. e. Jegyzőkönyv az MDP Titkárságának 1950. március 8ai üléséről. 3. napirendi pont: A Mezőgazdasági és Szövetkezeti Bizottság javaslatai. Előadó: Hegedűs András. 19 MOL M-KS 276. f. 53. cs. 48. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1950. március 23-ai üléséről. 2. napirendi pont: A KV Mezőgazdasági és Szövetkezeti Osztályának jelentése a kulákság korlátozásáról. Előadó: Hegedűs András. 20 MAGYAR Bálint: Dunaapáti 1944-1958. (Dokumentumszociográfia) II. (1951-1954) Budapest, 1988,500-501. p. 21 MOL M-KS 276. f. 53. cs. 82. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1951. szeptember 6-ai üléséről. 3. napirendi pont: A KV Mezőgazdasági és Szövetkezeti Osztályának jelentése és javaslatai a kulákság elleni harcról.