Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Vörös - fehér - zöld - vörös. A megtorlások alakváltásai - Tóth Ágnes: A németek internálása a Dunántúlon, 1945-1946

több tizenhárom-tizenöt éves gyerek vagy hetven éven felüli idős ember. A szabadon bocsátottak túlnyomó többsége - huszonnyolc személy - nagymá­nyoki lakos volt ahonnan az internálásokat május 22-én hajtották végre. A fő­jegyzői utasítás értelmében, amit a helyi rendőrségnek is megküldött, ők la­kóhelyükre visszatérhettek, azzal a megkötéssel, hogy amennyiben régi laká­sukat már elkobozták, oda nem költözhetnek be. Fenntartották továbbá rend­őri felügyeletüket is, ezért lakóhelyüket nem hagyhatták el, a helyi rendőrsé­gen pedig heti rendszerességgel jelentkezniük kellett. Huszonnyolc személyt Fekete alhadnagy Szekszárdra kísért, internálásuk ott folytatódott. 24 Tolna megyében 1945. június elejéig hat különböző településen - Szekszárd, Tolna, Lengyel, Paks, Hőgyész, Györköny, Simontornya - működött internáló­tábor. Az internáltak száma 2422 személy volt, 872 férfi és 1275 nő, a fiatalkorú­ak száma 175 fő volt. Az internálás okaként rründen esetben az illető Volksbund­tagságát, illetve a Bodor-féle kitelepítési kormánybiztosság tevékenységének elősegítésére végrehajtott kitelepítést jelölték meg. Bár ekkorra már Tolnán a gyalogsági laktanyában tizennégy rendőr kirendelésével megtörtént egy újabb internálótábor kialakítása, a tábor megnyitására csak az év második felében ke­rült sor, tekintettel arra, hogy a megyében német állampolgárságú személyek in­ternálására nem került sor. 25 Ennek ellentmond, hogy 1945 júniusában-júliusá­ban mind Tolnában, mind Baranyában a módosított 302/1945. számú rendelet alapján német állampolgárnak minősített SS-katonákat internálták. Az internálótáborok felállítása, szervezése a jogi szabályozást - a 3820/ 1945. ME számú rendelet megjelenését és a 138.000/1945. BM számú rende­let kiadását - követően, 1945 júliusától újabb lendületet vett. Az internálá­sokra a járási nemzethűségi bizottságok határozata alapján került sor, akik előtt minden 16. életévét betöltött, német anyanyelvű személynek meg kel­lett jelenni. Ezen személyek listáját - a népmozgalmi nyilvántartó adatai alapján - a Népgondozó Hivatal állította össze. Az összeírási íven a nemzet­hűségi vizsgálat alá vont személy adatain túl feltüntették az önálló kereset­tel nem rendelkező feleség nevét, a 16 éven aluli gyermekeik számát, s jelez­ni kellett azt is, hogy az illető lakóházát és egyéb ingatlanát már elkobozták vagy elkobzásra kijelölték-e. Az összeíró íven jelölte a járási nemzethűségi bizottság a minősítését, ami alapján az internálási vagy közmunka-kötele­zettségi határozatot elkészítették és a rendőrséghez felterjesztették. 26 24 A lengyeli Apponyi-kastélyban volt elhelyezve az Állami Földmérési Hivatal térképa­nyaga is, ami a tábor fölszámolása után őrizetlenül maradt. A hivatal vezetője, hogy a milliárdos értékű térképanyag az orosz katonák további dúlásának ne essék áldozatul, a község férfilakosainak fölváltva való kirendelését kérte. TMÖL XXI. 1. a) 893/1945. 25 TMÖL, Tolna vármegye alispánjának iratai (XXI. 4. b), 1027/1945. 26 Az összeírási ívek nyomtatványai állnak csak rendelkezésünkre, és az annak kitöltésé­ről intézkedő utasítások. Vélhetően az összeírást elvégezték, de a véghatározatok elké-

Next

/
Thumbnails
Contents