Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Vörös - fehér - zöld - vörös. A megtorlások alakváltásai - Tóth Ágnes: A németek internálása a Dunántúlon, 1945-1946

Volksbund-tagoknak esetei kivizsgálás alatt egyáltalán nincsenek, nem is biztos, hogy a Volksbimdnak tagjai voltak, csupán német, illetve sváb származásuk miatt lettek összegyűjtve. Vagyonukat jórészben a helybeli politikai pártok foglalták le, és vele azok gazdálkodnak"- írta a minisztériumi tisztviselő.

17 A lengyeli internálótáborban uralkodó viszonyok miatt panaszt nyújtott be az Országos Népgondozó Hivatalhoz a szociáldemokrata párt pécsi szervezete is. E panaszok kivizsgálására a vármegyei tisztikar 1945. május 27-én ismét kiszállt a táborba.

18 A tábornak ekkor 680 lakója volt, 478 nő és leány, valamint 202 férfi és fiúgyermek. Az elhelyezéssel kapcsolatos bejelentések egy részét nem tartotta megalapozottnak a bizottság, illetve azok élét csökkenteni igyekezett. A szobák túlzsúfoltságát például elsősorban azzal indokolta, hogy az egy faluból származók együtt akarnak maradni. Megállapították ugyanakkor, hogy a hónap elején a tisztálkodással kapcsolatban tett intézkedéseket - mosdótálak elhelyezése a szobákban, tiszta víz biztosítása mosóteknőkben, szalma pótlása - a tábor személyzete nem hajtotta végre, „sőt a polgárőrök szobája a legnagyobb rendetlenségben volt szemlekor". A tábor három helyiségében ekkor már konyha rendelkezésre állt. Megállapította a bizottság, hogy az őrszemélyzet egy parancsnokból (tisztes), két beosztott rendőrből és nyolc polgárőrből áll. Ez utóbbiakat esetenként a környező falvakból rendelték be 24 órás szolgálatra, és fegyverük nem volt. A források azt bizonyítják, hogy nem volt egyszerű a táborparancsnok személyének megtalálása, sőt azt sem tudjuk, hogy erre valójában sor került-e. A Tolna megyei rendőrkapitány ugyanis május 19-én először Hortobágyi János rendőr őrmestert vezényelte ki a faddi őrs állományából, aki azonban a magyar honvédség kötelékében dolgozott, így nem vehette át megbízatását. Ezt követően Fekete Lajos alhadnagy többször is megbízást kapott a táborparancsnoki feladatok ellátására, aki azonban május 27-éig még csak szolgálatra sem jelentkezett. így az őrség ellenőrzésével Jancsesz Antal járási rendőrkapitányt bízták meg, akinek tevékenysége az őrség meglepetésszerű ellenőrzésében ki is merült.

19 Az élelmezésükről az internáltak maguk gondoskodtak. Az otthon maradt hozzátartozók, illetve a falubeliek hozták be számukra az élelmet.

20 Az 17 A beszámoló nem tesz említést a székelyek letelepítéséről, pedig nyilvánvalóan tudomással bírt róla. Uo. 135 543/1945. 18 A bizottság tagjai voltak: Senye Sándor alispán, dr. Egerszegi István vármegyei főjegyző, Könyves Zoltán, a Tolna Vármegyei Földbirtokrendező Tanács völgységi járási előadója, valamint a Völgységi járás főjegyzője, Vér Béla. 19 Ezekben a napokban Fekete Lajos elfoglalhatta állomáshelyét, mert az iratokon szerepel az aláírása. TMÖL XXI. 19. a) 3170/1945. 20 Ezt az általános gyakorlatot támasztja alá, hogy a vármegyei főkapitány 1945. június 30án megbízta Ribling Lajos rendőrségi alkalmazottat, hogy Bátaszéken, Kövesden az onnan származó volksbundisták részére családtagjaiktól, rokonaiktól élelmiszert gyűjtsön.