Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Emlékezés és nem emlékezés - Megtorlás és társadalmi tudat - Ö. Kovács József: Az erőszak történelmi tapasztalatai a politikai diktatúrában

dalmát". Ebből fakadóan az 1990-es évek elejének erőszakhullámát elsősorban a gyűlölet és a belső feszültségek előbbi áthagyományozódásával magyarázza.

69 1991 szeptembere és 1992 vége között Kelet-Németországban számos helyen voltak elsősorban külföldi diákok által lakott helyek ellen irányuló erőszakos megmozdulások, gyújtogatások. 1992-ben két hónap alatt 129 ilyen eset történt. Az erőszakos cselekedetekre hajlamos emberek számát 1991-ben keleten 3000 főre, nyugaton 1200 főre tették, ami a következő évben 3800-ra és 2600-ra emelkedett. Szászország és Türingia kevésbé érintett, de egyébként elsősorban fiatalok voltak az erőszakosságok tettesei, ami önmagában is magyarázatra szorul. Főképpen az, hogy ezek a tények milyen módon hozhatók összefüggésbe a kelet-németországi kommunista rezsim örökségével.

70 A történélem mint nemzedéki kérdés Korábban lépten-nyomon beleütköztünk a nemzedékek kérdésébe, ami véleményünk szerint a társadalomtörténeti elemzések egyik legnagyobb kihívása. A jelenlegi keretek között csupán illusztratív módon tudunk utalni erre a problémára, ami szervesen illeszkedik a tapasztalat- és emlékezettörténeti közelítésmódokhoz is. A generációs szemléletű történelemértelmezés egyik előnyét abban látjuk, hogy az megóvhat bennünket mind a struktúra-, mind pedig a politika- és eszmetörténet jellegzetes sematikusságaitól. Korabeli léptékek, töréspontok, ugyanakkor egyéni és kollektív élmények, tapasztalatok, stratégiák életszerűen kapcsolhatók a kortársi szituációkhoz. A generációtörténeti tárgyalásmód esetében két különböző fejlődési vonal együttes működéséről, találkozásáról van szó. Egyrészt az emberek pszichológiailag leírható életkori sajátosságait, érési folyamatát figyelembe vevő életpályájáról, és másrészt a történetileg rekonstruálható társadalmi dinamikáról. Ez a látásmód azért fontos, mert így nem egymástól elkülönülő szférákról, struktúrákról és történetekről van szó, mint amelyek úgymond az egyének fölött szerveződnek, hanem szoros egymásrautaltságról.

71 A modern diktatúrák erőszakos nyelvezete szempontjából különösen fontosnak látjuk annak feltárását, hogy a fiatalkori identitáskeresést és a morális 69 Ezt az állítást erősíti: Patrice G. POUTRUS - Jan C. BEHRENDS - Dennis KUCK: Historische Ursachen der Fremdenfeindlichkeit in den neuen Bundesländern. In: Aus Politik und Zeitgeschichte. Beilage zur Wochenzeitung Das Parlament, 2000/39., 15-21. p. 70 Fred KLINGER: Soziale Konflikte und offene Gewalt. Die Herausforderungen des Transformationsprozesses in den neuen Bundesländern. 147-156. p. Deutschland Archiv. Zeitschrift für das vereinigte Deutschland, 1993,147-161. p. 71 HIRST - MANIER i. m. 45. p.; Thomas AHBE - Rainer GRIES: Gesellschaftsgeschichte als Generationengeschichte. Theoretische und methodische Überlegungen am Beispiel der DDR. 476478. p. In: Annegret SCHULE - Thomas AHBE - Rainer GRIES (szerk.): Die DDR aus generationengeschichtlicher Perspektive. Eine Inventur. Leipzig, 2006.