Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Emlékezés és nem emlékezés - Megtorlás és társadalmi tudat - Kovács Csaba: Sorsok és emlékezetek. A második világháborús megtorlások délvidéki magyarok visszaemlékezéseiben

hogy sokat foglalkozik a régi, de a mai napig le nem zárult, benne elevenen élő, fájdalmas eseményekkel. Péter úgy gondolja, hogy a történtekkel kapcsolatos bizonytalanságokat csak az azokat átéltek visszaemlékezései és a történelem ismerete oldhatják fel. A második világháború és a háború végén zajlott tömeges, magyarok ellen irányuló bosszúhadjárat rengeteg szenvedést zúdított a Délvidék magyarságának nyakába. Az 1944-1945-ös megtorlások azonban hamarosan elfelejtődtek, illetve hallgatásra ítéltettek a háborút követő jugoszláviai berendezkedés, az 1945 utáni kelet-közép-európai és nemzetközi helyzetnek köszönhetően. Többek között ennek is tulajdonítható, hogy a kisebbségeit nemrég még kollektív bűnösként kezelő délszláv állam helyébe a hivatalosan is elismert, a nemzetiségekkel jól bánó Jugoszlávia képe lépett. Az interjúk egyéni sorsokat és véleményeket tárnak fel, az azokból kibontakozó történetekből megtudhatjuk, hogy a délvidéki magyarok mily módon voltak részesei a második világháborús és az azt követő eseményeknek, továbbá hogyan emlékeznek a jelenben a múltra. A délvidéki magyarokkal készített interjúk új, ismeretlen többlettel gyarapíthatják a világháborúról és az azt követő, magyarok elleni megtorlásokról eddig meglévő tudásunkat. Hézagpótló szerepet töltenek be, segítségükkel árnyaltabb, mélyebb történeti megismerés válik lehetővé.