Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Szabó Csaba: Bosszú vagy kiiktatás? Gondolatok a Turchányi-per kapcsán (1957)

nyilatkozásai. 1957. január 11-én azt vallotta, hogy Mindszenty arra kérte, adjon tájékoztatást számára és írja össze a beszéd vázlatához gondolatait. „Én a vázlatot átadtam Mindszentynek, s a részletek kidolgozását azután ővele együtt csináltuk meg."

25 Január 24-én úgy nyilatkozott, hogy Mindszenty egy beszédvázlat elkészítésével bízta meg Turchányit, és az „irányvonalat" is megadta, miszerint ki kellett emelni, hogy barátságban kell élni a szovjet hatalommal és a népi demokratikus szomszédos országokkal is. Köszönetet kellett mondani a pápának és a segélyadóknak. A beszédnek utalást kellett tartalmazni az egyház jövőbeni szerepéről. Turchányi vallomása szerint a vázlatot elkészítette, „amit Mindszenty átnézve, a saját elgondolásai szerint átjavított".

26 Egy hónappal később Turchányi rendkívül terhelő vallomást tett a bíborosra. A kérdésre, hogy Mindszenty érvényt akart-e szerezni régi legitimista, feudális nézetei megvalósítására, a titkár előadta, hogy Mindszenty József „számtalan jellel adta tanúbizonyságát annak, hogy hajthatatlan, vagyis a merevségben keresi a dicsőséget... Elsősorban is azt fejtegette, hogy közjogi személye, állásánál fogva, a legnyomatékosabb tényező az országban... Mindszentyről mindenki tudja, hogy az arisztokrácia és a legitimizmus faltörője. Az arisztokrácia pedig Magyarországon a feudalizmust képviselte... Ő egy régi társadalom szellemével gondolkodik, és a néhány napos működése bebizonyította, nem is akarta tudomásul venni azt a nagy átalakulást, amely társadalmilag végbement nálunk, azt sem, hogy az ország népeinek túlnyomó része egyetért a népi demokráciával."

27 A február 27-ei kihallgatás alkalmával Turchányi Albert Egon egy olyan jegyzőkönyvet írt alá, amely egy vádirat stílusában lényegében megismételte, felújította a bíboros ellen már 1948-1949-ben is felhozott vádakat. Május 3-án egy vallomás-kiegészítésben Turchányi arról nyilatkozott, hogy a bíborossal szemben komoly ellentétet táplált 1945 óta, mert Mindszenty két alkalommal is alacsony beosztásba helyezte: „... a legalacsonyabb papi minősítésben maradtam egész életemen át."

28 Az 1957. szeptember 9-én kelt vádiratban dr. Molnár Imre és dr. Götz János ügyészek összefoglalták Turchányi 1956. november 3-ai rádiószózattal kapcsolatban tett vallomásainak lényegét is: „Vádlott szerint november l-jén, egy Tildyvel folytatott tanácskozás alkalmával merült fel a beszéd megtartásának gondolata. Tildy arra kérte Mindszentyt, hogy beszédében ne tegyen köznyugalmat zavaró kijelentéseket, a beszéd inkább a munka felvételére és az »erőszakosságok« megszüntetésére irányuljon. Ezen a napon Mindszenty lediktálta vádlottnak beszéde főbb gondolatait, amit vádlott géppel leírt és másnap vissza25 Uo. 26 Uo., az 1957. január 24-ei kihallgatás. 27 Uo., az 1957. február 27-ei kihallgatás. 28 Uo., az 1957. május 3-ai vallomás-kiegészítés.