Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Szabó Csaba: Bosszú vagy kiiktatás? Gondolatok a Turchányi-per kapcsán (1957)

adott Mindszentynek. November 2-án a beszéd megszövegezésében vádlott is közreműködött, majd a közösen összeállított végleges szöveget géppel leírta és 3-án reggel átadta Mindszentynek, aki még stilizálta és betétlapokat készített hozzá." A Budapesti Fővárosi Bíróság Népbírósági Tanácsa előtt 1957. december 3-án megtartott nyilvános tárgyaláson Turchányi Albert Egon kijelentette, hogy a vádat nem értette meg, nem érzi magát bűnösnek. „Ezennel mindent visszavonok, a jegyzőkönyvek felvételénél olyan állapotban voltam, hogy jóformán nem tudom, mit mondtam. Nem volt alkalmam az ügyemről még beszélni. A rendőrségen megfélemlítettek..." Ugyancsak a tárgyaláson vallotta a november 3-ai rádiószózattal kapcsolatban, hogy Mindszenty a „lapokat, rádióközleményeket összegyűjtötte, a nála megfordult újságírók ellátták lapokkal, kiválogatta a kormány programjára vonatkozó cikkeket, ez nem az én feladatom volt, ezt mind Mindszenty végezte. A beszéd vázlatát először csütörtökön (november l-jén - Sz. Cs.) láttam. Nem én készítettem el. A szempontokat Mindszenty válogatta össze a kapott lapokból, kőnyomatosokból. A nyomozás alkalmával azért vallottam mást, mert arra kényszerítettek."

29 A Budapesti Fővárosi Bíróság Népbírósági Tanácsa Turchányi Albert Egon és társai perét 1957. december 3-tól 1958. január 2-ig tárgyalta,

30 majd január 10-én hirdetett ítéletet. „A bíróság a vádlott tárgyalási visszavonó vallomását nem fogadta el, mert meggyőződése szerint az I. r(endű) vádlott a »főpapjára« vonatkozó terhelő vallomást szégyellte a vele együtt perben szereplő paptársai és fiatal papnövendékei előtt megismételni. Ezért igyekezett arra hivatkozni, hogy a vallomástételre kényszerítették. Egyébként is a vallomás visszavonása nem lényeges, mert nem Mindszenty a vádlott, hanem Turchányi Albert."

31 Nagy Kálmán 1909-ben született Nyíregyházán.

32 Nagyapja táblabíróként szolgált, édesapjának gyógyszertára volt. Hét testvére között akadt gyalogsági hadtestparancsnok, hadbiztos tábornok, pap, mérnök és kereskedő. A dédapa Hajdúhadházán volt református esperes, 1848-ban a lovas nemzetőrök parancsnoka lett. Nagy Kálmán Budapestre került középiskolába, a Bocskai István Re29 Uo., az 1957. december 3-án megtartott nyilvános tárgyalás jegyzőkönyve. 30 A tárgyalási napok: 1957. december 3., 5., 9., 11., 13., 17., 19., 23., 30., 31. és 1958. január 2. 31 Turchányi-per, ítélet a Budapesti Fővárosi Bíróság Népbírósági Tanácsa Turchányi Albert Egon és társai elleni perében. 1958. január 10. 3

2 A közölt adatok a Hadtörténelmi Levéltárban (HL) őrzött, Nagy Kálmán és társa per iratanyagából (XI. 22.), továbbá a Nagy-per vizsgálati anyagából, valarnint BOROS Károly: Nagy Kálmán - nyugalmazott huszár ezredes című interjújából (Magyar Demokrata, 2006/12.) származnak.