Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Kahler Frigyes: Joghalál Magyarországon. Koncepciós elemek az 1956-os perekben. A Brusznyai-per

Ahhoz, hogy a kérdésre válaszolhassunk - mdniillik, hogy a forradalom leverése után a megtorlás eszköztárából kikerültek-e a konstruált koncepciós perek, továbbá hogy érdekében állt-e a hatalomnak perbeli tényállások konstruálásával koncepciós perek indítása -, sokoldalúan meg kell vizsgálni a forrásokat. - Megvizsgáljuk a kiemelkedően fontos perek történetén keresztül, mit mondanak a források, van-e nyoma valótlan tényállások felhasználásának. - Megvizsgáljuk továbbá, ugyancsak a források tükrében: érdeke volt-e a hatalomnak valótlan tényállások felhasználása a megtorlás pereiben. Az utóbbi években egyre bővebb vizsgálati anyag áll rendelkezésre az 1956os forradalom és szabadságharc megtorlására indított büntetőeljárások anyagából. E helyen a számos nagy jelentőségű perből csupán a Brusznyai Árpád ellen folyt eljárást emelem ki példaként. A Brusznyai-per

3 vizsgálata során számos olyan percselekmény - vagy annak elmulasztása - mutatható ki, amely nyilvánvalóan valótlan tényállás megállapítására szolgál. Forrásszerűen ezek az igen súlyos tényállásbeli valótlan állítások leginkább a védelmi fellebbezésekben ragadhatok meg. A védelmi fellebbezések Tekintsük át tehát a védelmi fellebbezések indokolását! A perben két védő nyújtott be írásbeli fellebbezési indokolást. A védelmi iratokból kiderül, melyek azok a tényállásbeli valótlanságok, tények valótlan összefüggésekben való megállapításai, illetve lényeges tények megállapításának mellőzései, amelyek az ítéletet eljárásjogilag megalapozatlanná teszik. Más oldalról: éppen ezek a tényállásban feltalálható - s mint látni fogjuk, tudatosan all^lmazott - valótlan megállapítások teszik a pert hasonlóvá az ötvenes évek konstruált pereihez. Brusznyai Árpád védelmében Miklós Imre ügyvéd készített terjedelmes és igen színvonalas védekező iratot.

4 Major Ákos ügyvéd pedig - Kiss Gaál Imre, Bíró Zoltán és Ferenczi László védelmében - egy szakmailag jól megszerkesztett indokolást csatolt a periratokhoz.

5 Miklós Imre megalapozatlanságot, a tényállás hiányos voltát - „A bíróság által megállapított tényállás nagyon hiányos" (kiemelés az eredetiben - K. F.) - és iratellenességet, a tényekből másik tényre való téves következtetést sérelmezte, de a fellebbezést végső soron „enyhítés végett" (kiemelés az eredetiben - K. F.) tartotta fenn.

6 3 KAHLER Frigyes: A Brusznyai-per - Emberi sorsok a politikai megtorlás idején. Budapest, 1998. 4 Az irat tizenhárom oldal terjedelmű, keltezés nélküli. 5 Az irat öt oldal terjedelmű, keltezés nélküli. 6 A Büntető Perrendtartás (Bp.), az 1954. évi törvénnyel és az 1957. évi 8. törvényerejű rendelettel módosított 1951. évi HL törvény, a Bp. 203. § (1) bekezdése sorolja fel a megalapozatlanság eseteit: a tényállás hiányos, az iratok tartalmával ellentétes (iratellenes), a bíróság egyik tény-