Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Germuska Pál: Megtorlás a felsőoktatásban az ELTE BTK esettanulmánya alapján

A rektor utasítása rendkívül szűk határidőket szabott, hogy a rendeletben előírt négyhetes határidőt tartani tudják (Mt. V. 179. §, és fegyelmi szabályzat IV. fejezet 4. § 3. bekezdés): a vizsgálóbizottságoknak mind az oktatói, mind a hallgatói fegyelmi vizsgálatokat május 15-ig kell befejezni és a javaslatokat megtenni, oktatói ügyekben a rektornak, hallgatói ügyekben a dékánnak. A dékán május 20-ig meghozza határozatát, hasonló határidővel dönt a rektor is. A kinevezések, felvételik, ösztöndíjak ügyében szintén május 15-ig be kell fejezni a vizsgálatokat.

12 Világhy Miklós rektor még ugyanaznap hivatalosan tájékoztatta a bölcsészkari MSZMP intézőbizottságot is a miniszteri utasításról, a fegyelmi eljárások megindításáról. Május 16-án és 17-én ült össze a hallgatói fegyelmi bizottság, s megegyeztek, hogy végleges javaslatot a büntetések mértékére csak az összes vizsgálat lefolytatása után tesznek.

13 Rövidesen az oktatói fegyelmi bizottság is munkához látott. Május 17-re az „októberi események után felvett, illetve rehabilitált hallgatók" ügyének felülvizsgálatát Kékes Andor vezetésével a Begyáts László adjunktusból (MSZMP) és Molnár J. negyedéves történészhallgatóból (KISZ) álló bizottság elvégezte. Megállapították, hogy a bölcsészkaron törvénytelen felvételek és hallgatói rehabilitációk nem történtek.

14 Május 31-én ült össze a rektori tanács, mely elsőként meghallgatta a dékánok beszámolóit a folyamatban lévő fegyelmi eljárásokról. A tanács kiállt amellett, hogy a vizsgaidőszak miatt az „eljárások hosszabb ideig függőben tartása a hallgatók körében szemmel láthatóan izgalmat okoz, és a tanulmányi erőfeszítéseket gátolja", ezért legkésőbb június 15-ig elsőfokú határozattal le kell azokat zárni. Felszólították a dékánokat, hogy a fegyelmi bizottságokat ösztönözzék gyorsabb munkára, és a dékánok az eljárások folyamán különösen ügyeljenek a törvényesség feltételeinek betartására. „Ennek keretében biztosítani kell, hogy (Pándi Pál édesapja, 1898-1987) irodalomtörténész, kritikus. 1945-ben Debrecenből került a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba tanácsosnak, ahol 1949-ig dolgozott. 1950-től az ELTE Világirodalmi Tanszékén tanított. A Nagyvilág szerkesztője, majd 1960tól főszerkesztője. Kardos Tibor (1908-1973) irodalomtörténész, műfordító. 1933-tól a Pázmány Péter Tudományegyetemen előadó, 1937-től magántanár. 1945-ben a pécsi főiskola tanára. 1946-tól a római egyetemen magyar irodalmat adott elő, majd a Római Magyar Akadémia igazgatója. 1950-től az ELTE Olasz Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. 1956-1957-ben az MTA Irodalomtudományi Intézete Világirodalmi Osztályának vezetője. 1955-1956 között az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karának dékánja. Vayer Lajos (1913-) művészettörténész. 1955-1978 között az ELTE egyetemi tanára. 12 ELTE Egyetemi Levéltár, I/i) 7. doboz. A személycseréről lásd uo.: Ortutay Gyula megbízott rektor jelentése a minisztériumnak. 1957. július 6. 13 Katona Ferenc, Kövér István, Alaksza Tamás, Kosztya Lujza, Nyirádi Vince, Németh János ügyét vitatták meg. ELTE Egyetemi Levéltár, VIII/g) hallgatói fegyelmik. 2. doboz. 14 ELTE Egyetemi Levéltár, I/i) 7. doboz, 1957. május 17. Sinkovics István dékánhelyettes levele a rektorhoz. Molnár keresztnevét nem ismerjük. Begyáts László az Ókori Egyetemes Történeti Tanszék adjunktusa volt.