Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Germuska Pál: Megtorlás a felsőoktatásban az ELTE BTK esettanulmánya alapján

GERMUSKA PÁL Megtorlás a felsőoktatásban az ELTE BTK esettanulmánya alapján

1 A fegyelmi jogszabályok A fegyelmi eljárások során az oktatókkal, dolgozókkal szemben minden esetben a Munka Törvénykönyvének és a hozzá kapcsolódó végrehajtási utasításnak megfelelően jártak el.

2 A jogszabálygyűjtemény tizenegyedik fejezete foglalkozik a munkafegyelemmel, ezen belül pedig tételesen meghatározza a vétség fogalmát, a büntetések módjait és mértékét, az eljárási szabályokat stb. A Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) 112. §-a tartalmazza a büntetendő cselekményeket. A 2. pont szerint fegyelmi vétséget követ el az a dolgozó, aki „olyan magatartást tanúsít, amelyből kitűnik, hogy szemben áll a népi demokrácia állami és társadalmi rendjével". A törvény végrehajtási utasítása (továbbiakban: Mt. V.) szerint a népi demokráciával való szembenállás megítélésekor az alkotmányt kell irányadónak tekinteni. Az, aki „építő kritikával" a hiányosságok, hibák feltárását igyekszik segíteni, nem követ el vétséget. Az viszont, aki szembenállását fejezi ki az alkotmányban foglalt intézményekkel és alapelvekkel, különösen ha becsmérli azokat vagy izgat azok ellen, fegyelmi vétséget követ el.

3 Azok, akik az 1956-os cselekmények miatt részesültek fegyelmi büntetésben, a jogszabályokban előírt hátrányokon túlmenően sokszor hosszú évekig nem kaptak fizetésemelést, és minden előmeneteli lehetőséget megtagadtak tőlük. Szintén rossz helyzetben voltak azok, akiket büntetésül áthelyeztek (könyvtár stb.), ahol a tudományos és oktatói munkától elzárták őket. Hasonló részletességgel rendelkezik ezekben a kérdésekben a hallgatókra vonatkozó Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Fegyelmi Szabályzata (továbbiakban: fegyelmi szabályzat) is.

4 1 A dolgozat korábbi könyvem (BECK Tibor - GERMUSKA Pál: Forradalom a bölcsészkaron. Budapest, 1997) alapján készült. 2 A Munka Törvénykönyve és végrehajtási szabályai. Az 1951. évi 7. számú törvényerejű rendelet, illetve az azt módosító és kiegészítő 1953. évi 25. számú törvényerejű rendelet, valamint a Munka Törvénykönyve Végrehajtási utasítása, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 53/1953. (XI. 28.) MT számú rendelete, egységes szövegbe foglalva. Budapest, 1953. 3 Mncos Ferenc - NAGY László - WELTNER Andor: Munka Törvénykönyve és végrehajtási szabályai. Budapest, 1955, 575. p. 4 Az oktatásügyi miniszter 81/1955. (O. K. 18.) OM számú rendelete. Új fegyelmi szabályzat csak 1964-ben jelent meg, és ebben már nem szerepelt a vétségek lajstromában a „népi demokráciával való szembenállás". Lásd: a művelődésügyi miniszter 122/1964. (M. K. 10.) MM számú utasítása a felsőoktatási intézmények tanulmányi-, vizsga-, valamint a hallgatók fegyelmi szabályzatáról.