Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben

A megyei MSZMP titkárának hozzászólása után a megyei vb egy tizenkét pontból álló határozatot fogadott el. A legfontosabbak a következők voltak: - A bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek munkájának osztályharcosságát sürgették, mondván: az „ellenforradalmárok és huligán elemek még jelenleg is aktívan tevékenykednek". - A szocialista törvényesség megszilárdítását hangsúlyozták. - A társadalmi veszélyesség és az egyéniesítés elvének gyakorlatba történő átültetését emelték ki. - Tervszerű operatív értekezletek tartásának fontosságát hangsúlyozták. - A terheltek osztályhelyzetének meghatározását fontosnak tartották. - Gyorsítani kell az ellenforradalmi bűncselekmények üldözését, majd le kell zárni azokat. - Bírák politikai oktatásának sürgetése. - Rendőrség, ügyészség, bíróság munkájában az elvhűség és a pártosság hangsúlyozása. II. 2. 4. Szigorítás, osztályszempontú enyhítés

57 Az MSZMP Központi Bizottsága 1957. november 1-jei határozatában rendelkezett a statárium hatályon kívül helyezéséről, a forradalomban megtévedtekkel szemben bizonyos ítélkezési toleranciát hirdetett, ugyanakkor a néphatalommal fellépőkkel szemben fokozott szigort írt elő. A pártbizottság december 10én megtartott ülése mindezt megerősítette, s az ott született határozat alapján adta ki az igazságügy-miniszter, a telügyrniniszter és a legfőbb ügyész közös utasítását, amely a követendő büntetőpolitikai kérdésekről rendelkezett. A zalai pártvezetés 1959. január 27-én tűzte napirendjére a felsőbb utasítások végrehajtásának ellenőrzését.

58 Fő napirendi pontként „A zalai rendőrkapitányság politikai osztálya munkájának értékelése, különös tekintettel a 103/1958. közös utasítás zalai végrehajtására" szerepelt. A vb-ülés megállapította, hogy a 103/1958. számú közös utasítás értelmében a megyei rendőrkapitányság politikai nyomozó osztálya az utasításban szereplő kritériumok alapján 1958-ban felülvizsgálta a nyilvántartását. Ennek során 3689 személyt töröltek a meglévő 9000 fős adatbázisból. A felülvizsgálat során csak az „aktív ellenséges tevékenységet kifejtő személyek és a klasszikus ellenséges kategóriák tagjai" maradtak a nyilvántartásban. A politikai osztály jelentése hiányosságként említette a római katolikus egyház vonalán a klerikális beállítottságú papok nem kellő mértékű ellenőrzés alá vonását. 57 ZML XXV. 12.1955-1962. Az igazságügy-miniszter, belügyminiszter és a legfőbb ügyész 103/1958. számú közös utasítása a büntetőpolitika egyes kérdéseiről. 1958. január 8. ZML XXXV. 1.1959. 3. ő. e. Vb-ülések jegyzőkönyvei, 1959. január 27.