Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben

Az 1959. április 2-ai MSZMP vb-ülés ismét napirendre tűzte a büntetőpolitikai irányelvek érvényesülésének kérdését.

59 Az ülésre készült megyei bírósági elnöki jelentés a következőket hangoztatta: „Az MSZMP PB 1957. decemberi határozata után javult az ítélkezés osztálytartalma, elsősorban az ellenforradalmi bűncselekményekben, de a büntetőügyekben általában is... A határozatot a zalai bírák szívesen fogadták, s azzal teljesen egyetértettek. A határozat hosszú időre megjelölte a bíróságok számára a megfelelő irányelveket."

60 A jelentés szerint a határozat után Zalában is hozzáfogtak az e szellemben született 103/1958. számú közös utasítás végrehajtásához. Ezt a zalai bírák 1958. január 17-én tartott értekezletükön meg is vitatták. Ezt követően a bíróság a megyei ügyészség és a megyei rendőrkapitányság vezetőivel közösen - a megyei pártbizottság közreműködése mellett -, a közös utasítás alapján felülvizsgálta az „ellenforradalmi jellegű" büntetőügyeket. Ennek eredményeképp rendőri, ügyészi szakban több kisebb jelentőségű ügyet megszüntettek. Az utasítás alapján a bíróság negyvenhárom személy jogerősen befejezett ügyét vizsgálta felül, melyek közül tizenháromét terjesztette fel kegyelemre. A határozat alapján 1958 közepére a zalai bíróságok befejezték az „ellenforradalmi jellegű" bűncselekmények elbírálását. Ennek is köszönhetően 1957-hez viszonyítva - 1958-ban növekedett a felfüggesztett börtönbüntetésre, az egy éven aluli börtönre, a javító-nevelő munkára ítéltek száma. Az Igazságügy-minisztériumban 1959. február 27-28-án megtartott országos vezetői értekezletet követően dr. Piros Sándor elnök a Zala Megyei Bíróság, illetve az eljáró bírák számára megfogalmazott elvárásokat az 1959. március 12-én megtartott megyei összbírói értekezleten összegezte.

61 „Bíróságaink a szocializmust építő munkásosztálynak a bíróságai. A hatalmon levő munkásosztály politikai célkitűzéseinek megfelelően törvényeket hoz, amelyeket többek között bíróságainknak kell realizálni... A legjobb szándékú bíránk is vakká válik, ha jogszabályainkat pártunk politikájának alapos ismerete nélkül akarja érvényesíteni. így a munkásosztály politikájára néhanéha ráhibázhat, de tudatosan nem szolgálhatja azt." III. A Zala megyei bíróságok gyakorlatában leggyakrabban előforduló bűncselekmények Mivel ezen időszakban (1956 vége - 1957 eleje) - földrajzi helyzeténél fogva is - Zala megyében a meghatározó bűncselekmények zömét a tiltott határát59 Uo. 1959. április 2. 60 Uo. 61 ZML XXV. 1. a) II. C. 1959. Elnöki referátum.