Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben

77. 2. 2. Vezetői értekezlet, összbírói értekezlet, operatív értekezlet

52 Legelőször 1957. január 3-án tartott dr. Piros Sándor megyei bírósági elnök a járásbírósági elnökök részére vezetői értekezletet az „ellenforradalmi bűncselekményekben" kialakítandó ítélkezési gyakorlatról, amelyen jelen voltak az ügyészség és a rendőrség képviselői is. Majd 1957. február 4-én zajlott egy újabb megbeszélés e tárgyban. Közben 1957. január 28-án megérkezett az ügyészségre a fegyveres erők miniszterének és a Legfőbb Ügyésznek a 3/1957. számú együttes utasítása (1957. január 18.) a gyorsított büntetőeljárás szabályozásáról szóló 1957. évi 4. számú törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában, amelyet a következő operatív értekezleten ismertettek. A zalai bíróság elnöke 1957. február 22-én tartott megyei összbírói értekezleten foglalta össze az első jogpolitikai útmutatást jelentő országos bírósági vezetői értekezleten elhangzottakat, melynek nyomatékot adott az Igazságügy-minisztérium jelen levő főosztályvezetője is. A korábban csak esetlegesen összehívott operatív értekezletek az 1957. április 13-án érkezett 18/1957. legfőbb ügyészi utasítást követően váltak rendszeressé. Ezt követően kéthetente, havonta a megyei belügyi, ügyészi, bírói szervek folyamatosan elemezték az igazságügyi munkát. Az 1957. szeptember 13-án - a bíróság, az ügyészség, valamint a rendőrség részvételével - megtartott operatív értekezlet az első félév tanulságait elemezte. A megbeszélés az osztályszempontú ítélkezés erősítése mellett gyakorlati problémákat is érintett. Ilyen volt az „eUenforradalmi bűncselekmények" elkövetése miatt közbiztonsági őrizetbe vettek (internáltak) ügye is. A felülvizsgálatot követően bűnvádi eljárás alá vont személyek ugyanis sok esetben csak a bűncselekmények elkövetésétől számított 8-9 hónap után kerültek a bíróság elé. Az értekezlet már ekkor javaslatot tett az „ellenforradalmi bűncselekmények" üldözésének lezárására. 17. 2. 3. Helyi párt szintje A Zala megyei ítélkezésről szóló első, 1957. május 2-án kelt megyei bírósági elnöki beszámolót 1957. május 13-án vitatta meg a helyi pártszervezet intézőbizottsága.

53 A megyei bíróság elnökének felszólalását követően a párt első titkára komoly kritikát fogalmazott meg a bíróság felé. A bíróság összlétszámához viszonyított kis létszámú párttagsággal (ötvenkilenc főből öt volt a párttag) nem látta biztosítottnak a bírói munka politikai tartalmát. Katasztrofálisnak minősítette ezt a tényt, tekintettel arra, hogy a felelősségre vonás színtere mégiscsak a bíróság. 52 ZML XXXV. 1.1957. 32. ő. e. Igazságügyi szervek jelentései. 53 ZML XXXV. 1.1957. 3. ő. e.