Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben

Fontosnak tartotta, hogy a politikailag kiemelt ítéletek megjelenjenek a helyi sajtóban is, ahol ideológiai magyarázattal szolgálnának az olvasóknak. Az „ellenforradalom" korántsem felszámolt maradványainak eltakarítását követelte. Példaként a szétvert tsz-eket s vagyontárgyaikat említette. Az ellenséges elemek folyamatosan dolgoznak, az ítéleteknek nincs visszatartó ereje - hangsúlyozta. Ahogy fogalmazott: „... itt politikailag nincs felszámolva közel sem az ellenforradalmi hatás." Az intézőbizottság a vitát követően egy kilenc pontból álló határozatot hozott, amely az igazságügyi munka javítását kívánta elősegíteni. A határozat legfontosabb pontjai között szerepelt: - A bűnüldözési munka tervszerűbbé tétele; - a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményekben hozott ítélkezési munka javítása; - a megyei jogpropaganda erősítése; - a bírók, fogalmazók, közjegyzők politikai képzése; - az ítélkezési munka hiányosságainak felszámolása, - az osztálypolitika alkalmazása a proletárdiktatúra elvei szerint, - határozott harc az „ellenforradalmi bűncselekményekkel" szemben. A megyei MSZMP intézőbizottsági ülése 1957. június 4-én foglalkozott újfent a bírósági munka értékelésével, mikor is a megyei ügyészség jelentését vitatták meg. Ennek során több határozat született.

54 Többek között javaslatot tettek egy közös ügyészi és bírói értekezlet összehívására, amelyen megvitatnák a Legfőbb Ügyészség aktuális útmutatásait, valamint „Marosán Györgynek az Igazságügy-minisztériumban elhangzott értékelését is". A határozat a következő elvárásokat fogalmazta meg az ügyészség felé a bírósági munka felügyeletét illetően: „A bírói gyakorlatban mutatkozó nagyfokú opportunizmus felszámolása érdekében elevenné kell tenni a bírói munka felett az ügyészi felügyeletet. A bíróságok és az ügyészség időnként konzultáljanak egymással. Az itt folytatott őszinte, bátor, kritikus megbeszélések segítsék a bírói gyakorlat osztályharcos kialakítását." A zalai bíróságok ítélkezési gyakorlatára a megyei MSZMP vb 1957. október 15-én tartott ülése volt a legnagyobb hatással. Ekkor tárgyalta „A belügyi és igazságügyi szervek összehangolt munkája az ellenforradalmi erők felszámolásában" című előterjesztést, ahol egy tizenkét pontból álló cselekvési tervet, határozatot hoztak.

55 Az előterjesztés azokra a jelentésekre épült, amelyeket a megyei ügyész, illetve a megyei bíróság elnöke adott a helyi pártszerveknek. Grabarics József megyei ügyész hiányolta a bíróság ítélkezési gyakorlatából „a nép tudatos ellenségei és a megtévedt dolgozók tekintetében" al54 UO. 55 ZML XXXV. 1.1957. 4. ő. e.