Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben

Az '56-os Zala megyei események összehasonlíthatatlanul kisebb jelentőséggel bírtak, mint például Győr-Sopron, Veszprém vagy Heves megyében. Mindezek miatt itt az úgynevezett ellenforradalmi bűncselekményekben rendes bíróságok, járásbíróságok, megyei büntetőtanácsok ítélkeztek, népbírósági tanácsot nem hoztak létre.

48 A statáriális, rögtönbíráskodási eljárásnál mozgó, utazó katonai tanácsok jártak el. Az eljárások (körülbelül kilenc) zöme fegyverrejtegetés bűncselekménye miatt folyt. 1957. január havi jelentésében a megyei bíróság elnöke kevés köztörvényes ügy érkezéséről tudósított. Mindössze öt izgatási bűnügyről számolt be, amelyek kivétel nélkül 1956. október 23-a után elkövetett, főleg decemberi cselekmények voltak. A rendőrség és az ügyészség ezt azzal magyarázta, hogy 1956 októberében lényegében széthullott a rendőrségi apparátus, egysége megbomlott, a bűnüldözés lanyhult. A rendőrség folyamatos átszervezése nyomán az operatív (politikai) osztályt megszüntették, s ez hátráltatta a bűnüldözési munka beindítását. A belügyi szervek ekkor elsősorban a fegyverek begyűjtésére koncentráltak. A Zala Megyei Rendőrkapitányság Politikai Nyomozó Osztálya csak 1956 novemberében kezdte meg működését. Az osztály létszáma rendkívül csekély, 16-18 fő volt. A beosztottak mindegyike korábban más megyében teljesített szolgálatot, így helyismerettel sem rendelkezett. Az idevezényeltek többsége ráadásul más-más munkaterületről került az osztályra, a fluktuáció is nagy volt. A korábban Zalaegerszegen dolgozó, de elvezényelt belügyesek később fokozatosan visszatértek Zala megyébe.

49 Habár az ügyészség politikai osztálya már november óta adott át főleg izgatásos ügyeket a bíróságnak, az ügyek tárgyalása vontatottan haladt, a tárgyalások kitűzése elhúzódott. December hónapban azonban már a legtöbb bíróságon megindult a munka. Igaz ugyanakkor, hogy a megyei bíróság elnöke 1956. december 16-án kelt körlevelében felkérte a járásbíróságokat, hogy a polgári ügyek tárgyalásának elsőbbsége mellett csak a közrend megszilárdítását célzó büntetőügyekre koncentráljanak (erőszakos cselekmények, vagyon elleni bűncselekmények). Ennek ellenére december hó első felében a Zalaegerszegi Járásbíróságon például egyáltalán nem tűztek ki tárgyalást. 1956. december végére Nagykanizsán azonban negyvenhét büntetőügyet, Zalaegerszegen húszat, Letenyén hármat, Zalaszentgróton hetet, Lentiben kettőt fejeztek be a járásbíróságok. A tárgyalások megtartását decemberben a közlekedés és postai működés zavarai is nagyban befolyásolták, e területeken sztrájkok is előfordultak (például vasút). Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a kitűzött tárgyalásokat a felek távolmaradása miatt a legtöbb esetben el kellett napolni. 48 Az 5/1957. (VI. 29.) IM számú rendelet szerint a pécsi megyei bíróság népbírósági tanácsának illetékessége Baranya, Somogy, Zala és Tolna megye területére terjedt ki. « ZML XXXV. 1.1959. 3. ő. e.