Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben

II. 1. 4. Legfelsőbb Bíróság Meghatározó volt az ítélkezés szempontjából a Legfelsőbb Bíróság 1957. március 28-án tartott országos bírói értekezlete, ahol az „ellenforradalmi bűncselekményekkel" kapcsolatos ítélkezési kérdéseket vitatták meg.

42 Ez a konzultáció indította el valójában a hatalom szempontjából helyes és egységes ítélkezési gyakorlat kialakítását.

43 Ezen újra leszögezték az osztályszempontú ítélkezés szükségességét, s a megyei büntető kollégiumokon hozott állásfoglalások mielőbbi megküldését sürgették. A Legfelsőbb Bíróság szakmai támogatásáról biztosította a megjelent bírósági vezetőket, s lehetővé tették a konzultációt a megyei bíróságok első fokon tárgyaló bírái számára is. Ismertették továbbá a Legfelsőbb Bíróság 1957. március 22-én hozott büntető kollégiumi állásfoglalásait is.

44 „A bíróságok ítélkezésüknél a törvényeket és az egyéb törvényes jogszabályokat kötelesek alkalmazni. Az 1956. nov. 4-i kormánynyilatkozat program, nem jogszabály. A kormánynyilatkozat helyes értelmezése szerint nem kívánt büntethetőséget kizáró okot, amnesztiát biztosítani az ellenforradalmi bűncselekmények egyik csoportjára nézve sem." „A kormánynyilatkozatnak az ügyészi vádemelésnél és a kegyelem gyakorlásánál van jelentősége." Állást foglaltak többek között az októberi eseményeket követően fegyveres szolgálatot ellátó nemzetőr által elkövetett bűncselekmények rendes bírósági hatáskörbe tartozásáról, a tiltott határátlépés bűntettének büntetéskiszabásáról, a fegyverrejtegetés feljelentésének elmulasztásáról. II. 2. Helyi szint Az országos szintekkel párhuzamosan a Zala Megyei Bíróságnak az „ellenforradalmi" bűncselekményekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát számos korabeli megyei bírósági vezetői, összbírói értekezlet, büntető kollégiumi ülés, operatív megbeszélés, valamint helyi MSZMP intézőbizottsági és vb-határozat formálta.

45 42 ZINNER i. m. 417. p. « ZML XXV. 1. a) II. B. Kollégiumi ülések, 1958-1960. (A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának 1957. október 26-ai és 1958. január 18-ai teljes ülésén tartott kollégiumi beszámolók.) 44 ZML XXV. 1. a) 1957. 45 Kutatásaim során sajnos komoly hiányokat tapasztaltam a megyei bíróság 1957-1958. évi elnöki irataiban, teljes egészében hiányoznak a vezetői, valamint operatív értekezletek jegyzőkönyvei, az MSZMP-nek, az Igazságügy-minisztériumnak, a Legfelsőbb Bíróságnak küldött havi jelentések. Az irattükröződésnek köszönhetően azonban a megyei pártarchívum, valamint a MOL igazságügy-minisztériumi bírói főosztályának anyagából viszonylag tisztességesen rekonstruálni lehetett a folyamatokat.