Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben

Ez alapján elmondhatjuk, hogy a megyei pártapparátus kontrollja mellett hihetetlenül intenzív munkát folytatott e tárgyban a zalai bíróság, jóformán hetente tartottak a helyi belügyi, ügyészségi szervekkel operatív üléseket. Az itt kialakított álláspontok egyértelműen megjelennek az ezen értekezletekkel párhuzamosan folyt bírósági vezetői, bírói fórumokon, majd a büntető kollégiumi ülések tárgysorozatában. 1957 első negyedévében mintegy húsz alkalommal volt az értekezletek napirendjén az ítélkezési gyakorlat kialakításának kérdése. II. 2.1. Az eljáró zalai bíróságok, ügyészség állapota 1956-1958-ban A Zala megyei bíróságok helyzetét, állapotát jól árnyalja az az 1957. május 2án kelt jelentés,

46 melyben a bíróság elnöke számolt be a megyei tanács vbnek, illetve a megyei MSZMP intézőbizottságának a bíróság addig végzett munkájáról. A benne foglaltakat jól kiegészíti az Igazságügy-minisztériumnak a zalai bíróságokról 1958 októberében készült átfogó vizsgálati jelentése.

47 A jelentések kritikusan szóltak a bírósági munka kezdeti nehézségeiről, a személyzeti problémákról. A zalai bíróságok meglehetősen eklektikus képet mutattak az 1950-es évek közepén. A bíróságon dolgozó bírák beosztása nem volt állandó, a büntető, illetve polgári fellebbviteli tanácsok állandóan változtak. Számos esetben előfordult, hogy büntetőbírák a polgári, polgári bírák pedig a büntető fellebbviteli tanácsba nyertek beosztást. Mindez a munka nívójának csökkenését eredményezte. Fiatal, kellő tapasztalattal és gyakorlattal nem rendelkező járásbírók dolgoztak hónapokon keresztül a fellebbviteli tanácsokban, ugyanakkor megyei bírók tárgyaltak hosszú ideig például a Zalaegerszegi Járásbíróságon. Személyes mulasztások révén a fellebbviteli munka is akadozott. Az elnöki beszámoló elismerte, hogy a bíróság működésében nagy zavart okozott „az 1956. évi októberi ellenforradalom". Ennek leverése után nehezen állt talpra a bíróság, a tervszerű munka lassan haladt. E munkát nehezítette, hogy „a zalai bírák tisztánlátását is nagyban megzavarta az ellenforradalom". Voltak olyan személyek, akik nyíltan szimpatizáltak az eseményekkel. Ezek a személyek a bíróság dolgozóinak egy részét is befolyásuk alá vonták. Emiatt dr. Jász Gyula zalaszentgróti járásbírósági elnök és Horváth Iván zalaegerszegi járásbíró fegyelmileg elbocsátásra került. Dr. Ángyán József zalaegerszegi járásbíró és ifj. Tölgyesi László megyei bírósági fogalmazó 1957 januárjában disszidált, dr. Horváth Iván járásbírót pedig az '56-os eseményekben tanúsított magatartása miatt szintén fegyelmileg elbo46 ZML XXV. 1. a) 1957. 47 ZML, A Zala Megyei Főügyészség TÜK iratai (XXV. 12.), 1958. Kollégiumi jelentés a Zala megyei bíróságok munkájának általános vizsgálatáról. A jelentésre íródott megyei elnöki reflexiót lásd: ZML, Az MSZMP Zala Megyei Bizottságának iratai (XXXV. 1.), 1958. 38. ő. e. A megyei bíróság összefoglaló jelentései.