Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Orgoványi István: A megtorlás Bács-Kiskun megyében

rosan orosz fogságba esett, a Szovjetunióba vitték, ahol antifasiszta képzésen vett részt és tolmács lett. 1947. július 19-én tért vissza Magyarországra. Ekkor jelentkezett az MKP-ba, hamarosan a Kispesti Járásbíróság alapszervezeti titkára lett. 1948-ban, a tagrevízió idején kizárták a pártból, háborús bűntett vádjával eljárást indítottak ellene, de felmentették. 1952-1954 között a Kiskunfélegyházi Bíróság elnöke, 1954-től elnökhelyettes a Kecskeméti Megyei Bíróságon. A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat elnökségének tagja, a jogi szakcsoport vezetője. 1956 őszén élénken részt vett Kecskemét és a megye szellemi életében, különböző értelmiségi vitákon szólalt fel a rendszer megreformálása érdekében, a törvénytelenségek és a jogbizonytalanság megszüntetéséért. A forradalom alatt a megyei bíróság munkástanácsának, majd az ideiglenes megyei nemzeti bizottságnak a tagja. A korábbi megyei vezetők elmenekülése után a Bács-Kiskun Megyei Forradalmi Bizottság vezetője. A munkástanácsok egyébként nem ismerték el legitimnek a megyei testületet, mert az nem demokratikusan alakult meg. Dr. Magócsi Géza igyekezett a forradalom konszolidálását elősegíteni, tevékenysége mérséklőleg hatott, nem is történtek atrocitások Kecskeméten. A munkásság sztrájkját végig ellenezte. Engedélyével többször szállítottak élelmiszert Budapestre a Corvin közbe, de végül leállíttatta a szállításokat. A forradalom után a várható halálos ítélet miatt a Nagy Lajos elleni per vitelét nem vállalta, de néhány kisebb jelentőségű perben ítélkezett. 1957. augusztus 30-án eltávolították a bíróságtól, és a Pest Megyei Bírósághoz került bíróként, ahol október 15-ig dolgozott. 1957. október 16-tól 1958. március 27-ig előzetes letartóztatásban volt. Szabadlábra helyezése után a Bács-Kiskun Megyei Gyermekvédő Otthon raktárosa lett. Budapestre költözött, és hamarosan államrend elleni mozgalom vezetésének vádjával perbe fogták. Ügyét Kecskeméten kezdték tárgyalni, majd áttették a Fővárosi Bírósághoz. 1959. január 19-én a Fővárosi Bíróság bizonyítottság hiányában, a Legfelsőbb Bíróság pedig 1960. május 9-én, bűncselekmény hiányában felmentette. DR. SZOBONYA ZOLTÁN: Jánoshalmán született 1909. november 7-én. Anyja neve Zámbó Ilona. Hajdúnánáson érettségizett, majd 1928-ban beiratkozott a Debreceni Egyetem Jogi Karára, ahol 1933-ban végbizonyítványt, 1938-ban doktori címet szerzett. 1929-1932 között - előbb tényleges, majd mint továbbszolgáló - katonai szolgálatot teljesített. 1932 őszétől Jánoshalmán egy ügyvédnél írnok, később a községházán ínségmunkás. 1940 márciusától Baján a vármegyénél közigazgatási gyakornokként, majd Zomborban aljegyzőként dolgozott. 1942 januárjában került vissza Bajára. 1943 novemberében vonult be katonának, 1945. április 2-án Mosonmagyaróvárnál esett szovjet hadifogságba, ahonnan 1947 júliusában, főhadnagyi rendfokozatban tért haza. 1948 májusáig - amikor is saját kérésére, megromlott egészségi állapotára hivatkozva nyugdíjazták - Jánoshalmán, a járási főjegyzői hivatalban jegyzőként