Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Orgoványi István: A megtorlás Bács-Kiskun megyében

eset történt október 27-én Jakabszálláson, amikor a községbe érkező katonák az egyik tüntetőt, aki állítólag fegyvert szerzett, agyonlőtték.

6 Bács-Kiskun megyében október 25-én, Baján kezdődtek a tömegtüntetések, október 26-án a megyeszékhelyen, Kecskeméten, illetve a megye településeinek többségén is kitört a forradalom. Gyurkó Lajos, a 3. hadtest parancsnoka jelentős haderő felett rendelkezett, a hadtest három hadosztályt tett ki, emellett azonban adott tűzparancsot a fennhatósága alá nem tartozó egységeknek is: így Dunapentelén a 162. honi légvédelmi ezrednek vagy Kecskeméten a 62. vadászrepülő ezrednek. A kecskeméti vadászrepülő ezred gépei támadták Kecskemét, Tiszakécske, Csongrád, Kiskőrös és Kecel tüntetőit és lakosait. Elrettentő célzattal más települések felett is jelentek meg repülőgépek. A kalocsai vadászrepülő ezred gépei október 27-én és 28-án Fülöpszállás, Dunaföldvár, Szabadszállás, Solt és Bácsalmás felett jelentek meg „felderítés és oszlatás céljából".

7 Gyurkó Lajos ebben a két napban lövetni akarta még Szabadszállás, Kerekegyháza, Kunszentmárton és Fülöpszállás tüntetőit is repülőgépről, de Nádor Ferenc ezredes, a légierő parancsnoka megtiltotta a további felszállásokat. Gyurkó Lajos gyakorlatilag teljhatalommal bírt a 3. hadtest csapatai által lefedett területeken. Katonai diktatúrát vezetett be a megye városaiban, és megkezdték a statáriális eljárásokat is. Kecskeméten a tiszti klubba, a Táncsics-laktanyába és a homokbányai laktanyába gyűjtötték össze az elfogott 50-60 felkelőt és a mintegy 400-500, más okból letartóztatott embert. Ide szállították a megye területéről a pártbizottság által felállított rohambrigádok és a katonai járőrök által őrizetbe vetteket is. Elkezdődtek a rögtönítélő eljárások, a kihallgatások is lezajlottak, megbízható források arról azonban nem szólnak, hogy ítéleteket hozott-e a statáriális bíróság. Az viszont bizonyos, hogy október 27-én Kecskeméten egy helyszíni kivégzés során mindenféle bírósági eljárás nélkül agyonlőttek két felkelőt, akiket fegyverrel a kezükben fogtak el. A forradalom alatt, beleértve a november 4-e utáni időszakot is, a megye 24 településén legalább 74 sortűz és fegyverhasználat történt a kommunista hatalom és a szovjetek részéről a forradalom oldalán részt vevők, illetve a békés lakosság ellen. Ezek közül 21 végződött halálesettel, 8 valamilyen sebesüléssel, a többi nem követelt áldozatot. Október 26-án 18, október 27-én 21, október 28-án pedig 14 sortűz dördült el a megyében, de voltak sortüzek a kormány által kihirdetett fegyverszünet után is. Ezek következménye adataink szerint 57 halott és 244 sebesült a megye területén. A legtöbb áldozat Kecskeméten és Tiszakécskén volt. Csak október 27-én 31-en hunytak el és « Uo. 2/34. ő. e. 7 Uo. 4/41. ő. e., 513-518. f. A Kalocsai 31. Vadászrepülő Ezred történeti áttekintése 1956. október 23-tól napjainkig. 2.