Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Orgoványi István: A megtorlás Bács-Kiskun megyében

lyamatnak az eredményeként jöttek létre az üzemek képviselőiből a városi munkástanácsok, majd kísérletet tettek a megyei munkástanács létrehozására is, amelyik azonban csak rövid ideig működött. A kommunista hatalom december közepére került abba a helyzetbe, hogy erőszakkal törje le a munkástanácsok politikai törekvéseit. Ezzel megakadályozta, hogy kettős hatalom jöjjön létre a megyében. A hatalom a fegyverekhez nyúlt, terrorral számolta fel a társadalom ellenállását Bács-Kiskun megyében is, a december 11-12-ei sztrájkokat és tüntetéseket a karhatalom és a szovjetek törték le. Bács-Kiskun megyében a forradalmi események egyik sajátossága volt, hogy már a forradalom kezdetétől és a forradalmi eseményekkel párhuzamosan történtek elrettentő és megtorló jellegű lépések a hatalom részéről. Október 23-án este a Honvédelmi Minisztériumból utasítás érkezett a 3. hadtest alárendelt csapataihoz, hogy azokat, akik az elmúlt időszakban megbízhatatlannak bizonyultak, zárják be.

1 A letartóztatottakat a megye minden részéből Kecskemétre szállították, az úgynevezett homokbányai laktanyába, és átadták őket az ügyészségnek. Október 24-én a Bács-Kiskun Megyei Népújságban kihirdették az első statáriumot, amely halálbüntetést helyezett kilátásba a hatálya alá eső cselekedetek elkövetőivel szemben. Megszervezték a megyei rögtönítélő bíróságot, melynek Hetényi Miklós, a megyei bíróság egyik elnökhelyettese lett a vezetője, a vádat Karácsonyi István és Mező Imre ügyész képviselte.

2 Szabó Sándor megyei ügyész elmondta, hogy a statárium végrehajtása érdekében a rendőrség karhatalmat biztosít a számukra.

3 A forradalom első napjaiban a megyei pártbizottság úgynevezett rohambrigádokat állított fel ávósokból, rendőrökből, katonákból és páitfunkcionáriusokból, hogy megfélemlítsék a környező községek lakosait.

4 A kecskeméti 5. gépesített hadosztály törzsének tisztjeit október 24-én brigádokba csoportosítva a környező falvakba irányították, hogy az esetleges megmozdulásokat megakadályozzák.

5 Ezek az egységek működtek is. Németh Győző ávós őrnagy vezetésével megjelentek Kerekegyházán, Lajosmizsén, vagy a repülőgépes támadás után, Vörös Vilmos járási vb-elnök irányításával Tiszakécskén is. Az egységek felhatalmazást kaptak arra, hogy a helyi funkcionáriusok elleni esetleges atrocitásokat megbosszulják, és elkövetőiket a helyszínen agyonlőjék. Ehhez hasonló 1 GERGELY Ferenc: Baja, 1956. Baja, 1997,21. p. 2 Bács-Kiskun Megyei Népújság, 1956. október 24. Rendkívüli kiadás. 3 Fővárosi Bíróság Irattára, B. 836/1958., dr. Magócsi Géza pere, 399. d. 4 Politikatörténeti Intézet Levéltára (PIL), 290. f. 1/21. ő. e. 5 Hadtörténelmi Levéltár (HL), 1956-os gyűjtemény, 2/28. ő. e.