Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Valuch Tibor: Ezerkettőszáznegyvenkilenc év. Az 1956-os Hajdú-Bihar megyei elítéltek társadalmi jellemzői

tanító, az agronómus, az orvos, az állatorvos többnyire aktív résztvevője volt a helyi forradalmi eseményeknek, és gyakran választották őket a forradalmi bizottmányok tagjaivá vagy vezetőivé. 3. TÁBLÁZAT. Az „ötvenhatosok" megoszlása iskolázottság szerint, településtípusonként (658fő) Iskolázottsági szint Debrecen (%) Városok (%) Községek (%) Összes ötvenhatos (%) Nem ismert 0,9 2,0 1,0 1,2 Nem ír, nem olvas 0,0 1,0 2,2 1,8 Elemi és általános iskola 24,5 74,7 75,4 67,5 Középiskola és érettségi 50,0 12,2 11,4 17,6 Főiskola és egyetem 24,6 9,1 9,8 11,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 A 658 fő foglalkozási megoszlásának vizsgálata megerősíti az iskolázottság során kirajzolódó tendenciákat. Az összes „ötvenhatos" egyharmada mezőgazdasági foglalkozású volt, közel háromnegyedük önállóan gazdálkodott, egytizedük termelőszövetkezeti tag volt, egyhuszaduk önállóan gazdálkodó kisegítő családtagja. A csoport közel fele fizikai foglalkozású, ezen belül kilenctizedük munkás. A munkások több mint a fele segéd- és betanított munkás, több mint egyharmada szakmunkás, egytizede pedig alkalmi munkás volt. Szellemi és egyéb foglalkozásúak közül került ki az 1956-os elítéltek egynegyede. A legtöbben tisztviselők, tanárok és tanítók, egyetemisták és középiskolás diákok, de jelentős számban találunk közöttük katonatiszteket, orvosokat, mérnököket és egyetemi oktatókat is. 4. TÁBLÁZAT: Az „ötvenhatosok" megoszlása foglalkozási főcsoportonként, településtípusonként (658 fő) Foglalkozási ág Debrecen (%) Városok (%) Községek (%) Ötvenhatosok összesen (%) Mezőgazdaság 3,8 33,8 44,9 32,8 Ipar 40,3 46,3 32,6 41,5 Szellemi és egyéb 55,9 18,9 22,5 25,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Az „ötvenhatosok" foglalkozási összetétele a városokban és a községekben kiegyensúlyozottabb. A települések gazdasági szerepének megfelelően magasabb a mezőgazdasági foglalkozásúak aránya. A földtulajdonnal rendelkező gazdálkodó rétegen belül - az elítéltek között is - alig található 20 ka-