Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Valuch Tibor: Ezerkettőszáznegyvenkilenc év. Az 1956-os Hajdú-Bihar megyei elítéltek társadalmi jellemzői

teltek csoportjai felülreprezentáltak. Az értékelés során ezt a tényt is figyelembe kell venni. Az 1956-os cselekményekért eljárás alá vont személyek száma Hajdú-Biharban 787 fő volt, ebből jogerősen elítélt 574 fő.

4 Közülük 658, illetve 566 személy adatait találtam meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a forradalom után büntetőeljárás alá vontak 83%-ának, a jogerősen elítéltek 98%-ának adatai kerültek be a mintába. 1956 társadalmi viszonyainak elemzése során a legjobban dokumentálható csoport a büntetőeljárás alá vontak, illetve a politikai elítéltek köre, hiszen az ő adataik dolgozhatók fel a legteljesebben. Ugyanakkor ez a tény a torzítás lehetőségét is növeli, hiszen a politikai elítéltek, illetve a büntetőeljárás alá vontak köre nem fedi le teljes mértékben a poUtikailag aktív réteget. Ugyancsak megközelítően teljes körűnek tekinthető a forradalmi bizottmányok elnökeinek felvétele is. Hiszen a megyében lévő 83 település forradalmi bizottmányának vezetői (elnökei, elnökhelyettesei, titkárai) közül 105 fő (ebből elnök 73 fő), a forradalmi bizottmányok tagjai közül pedig 193 fő adatait tudtam rögzíteni, ami együttesen a létrejött forradalmi bizottmányok tagságának mintegy egyötöde. A munkástanácsok vezetői és tagjai közül 55 fő adatait dolgoztam fel. Ez a munkástanácsok számított összlétszámának kevesebb mint egyhuszada. Ebben az esetben is elsősorban a munkástanácsok vezetőinek társadalmi összetétele elemezhető általánosabb érvénnyel. A nemzetőrségek esetében csak töredékes adatokat sikerült összegyűjteni, ezért ezek részletes elemzésétől el kellett tekintenem. Az aktív résztvevők közül tehát a büntetőeljárás alá vontak, illetve politikai elítéltek és a forradalmi bizottmányi elnökök csoportjai esetében volt lehetőség teljes körűnek tekinthető mintavételre. így a részletes elemzés és a következtetések megfogalmazása során is elsősorban ezeknek a csoportoknak az adataira támaszkodtam. A területi behatároltság - tekintve, hogy megközelítően azonos feltételek között élőkről van szó - segíti az elemzést. Igaz ez az állítás akkor is, ha tudjuk, hogy Hajdú-Bihar megye jól elkülöníthető tájegységekre tagolódik. A lokalitás társadalomszervező erejét és szerepét befolyásoló külső feltételek azonban nyilvánvalóan - a települések földrajzi, térbeli elhelyezkedésétől függetlenül - megközelítően azonosak voltak. Kétségtelen, hogy a hasonló jellegű történelmi események társadalomtörténeti vizsgálata során a reprezentativitás, statisztikai teljesség egyetlen község vagy város esetében könnyebben elérhető, mint egy me4 Az igazságügyi és belügyi statisztikák alapján végzett saját számítás. A szám értelmezhetőségét megkönnyíti, ha figyelembe vesszük, hogy az ügyészség statisztikai jelentése szerint 1958. augusztus 31-ig 762 személy ellen indítottak eljárást 1956-os szereplésük következtében Lásd Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (HBML) Pártarchívuma, 1. f. 3. fcs. 59. ő. e. lelentés a Hajdú-Bihar Megyei Ügyészség 1957. és 1958. évi munkájáról. Ez a jelentés azonban még nem tartalmazza azoknak a kisebb pereknek a vádlottjait, akik ügyét 1958 őszén zárták le. A bírósági, ügyészségi statisztikák és dokumentumok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a megyében 1959-ben már csak az előző évről áthúzódó, illetve fellebbviteli ügyekben folyt eljárás.