Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Valuch Tibor: Ezerkettőszáznegyvenkilenc év. Az 1956-os Hajdú-Bihar megyei elítéltek társadalmi jellemzői

gye esetében. 5 Éppen ezért, ahol erre lehetőségem volt, törekedtem a különböző településtípusokon élők adatainak elkülönítésére és párhuzamos elemzésére. A megtorlás áldozatai AJL elérhető személyekre hagyatkozó minta vizsgálata folyamán megfogalma­zott állítások érvényessége a legjobban dokumentálható csoport, a politikai el­ítéltek társadalmi összetételének elemzése során részben kontrollálható. 6 A me­gyében 1957 és 1959 között 787 fő ellen indítottak eljárást ötvenhatos cselekmé­nyek miatt. Az elérhetők mintájában ebből 658 fő adatait rögzítettem. Ismerete­im szerint a bel- és igazságügyi statisztikák nem tartalmazzák a „csak" internál­takat, és a hosszabb-rövidebb ideig őrizetbe vett személyeket sem. A politikai okokból internáltak száma Hajdú-Biharban 1957-1959 között mintegy 250-290 fő. 7 A 658 fő közül 140 esetben volt kimutatható, hogy az illető hosszabb-rövi­debb időt töltött internálótáborban. Egyharmaduk számára a megtorlás során kirótt büntetést az internálás 6-12 hónapja jelentette, amit rendszerint bírósági ítélettel is „legalizáltak" úgy, hogy a büntetést kitöltöttnek vették. Az „ötvenhatosok" megjelölés a következőkben mindazokra érvényes, akik ellen 1956 után az igazságügyi szervek eljárást indítottak. Tehát ebben a mintá­ban egyaránt találhatók olyanok, akiknek az ügyében jogerős bírósági ítélet született, akikkel szemben a rendőrség vagy az ügyészség időközben megszün­tette a nyomozást, s olyanok is, akik hosszabb-rövidebb időt töltöttek internáló­táborban. Az adatok rögzítése során csak azokat hagytam figyelmen kívül, aki­ket tiltott határátlépéssel vádoltak, mert e csoport tagjainak döntő többsége nem volt aktív résztvevője a forradalmi eseményeknek, vagyis nem a közsze­replés miatt várható felelősségre vonás elől menekült el. Akik a pohtikai sze­repvállalás miatt emigráltak, azok döntő többségének sikeres volt a határátlé­pése, akiké pedig sikertelen, azoknál a konkrét ötvenhatos politikai vád mellett rendszerint szerepelt a tiltott határátlépés kísérlete is. A megközelítőleg teljes feldolgozottsági szint lehetővé teszi azt, hogy a következtetéseket érvényesnek tekintsem mindazok esetében, akik ellen a forradalmat követően büntetőeljárás 5 Lásd TYEKVICSKA Árpád: Helyi forradalom - Önszerveződés Nógrád községben 1956-ban. Szociológiai Szemle, 1992/2., 61-84. p. 6 A vidéki ötvenhatos elítéltek vonatkozásában részben kontrollként használható Kapil­ler Imre Zala megyei elemzése. Lásd KAPILLER Imre: „Kik voltak?" - A megtorlás áldozatai Zalában. In: uő (szerk.): '56 vidéken. Zalaegerszeg, 1992, 87-92. p. 7 Az internáltak pontos létszámára nem áll rendelkezésre megbízható adat. 1957 első fél­évének végéig 147-en kerültek internálótáborba. Lásd: A BM Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztályának jelentése, 1957. június 20. HBML Pártarchívum, 1. f. 9. fcs. 19. ő. e. Ügyészségi jelentések szerint 1957 végéig to­vábbi 80,1958 során pedig 60 fő ügyében hoztak internálási határozatot.

Next

/
Thumbnails
Contents