Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)
Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Valuch Tibor: Ezerkettőszáznegyvenkilenc év. Az 1956-os Hajdú-Bihar megyei elítéltek társadalmi jellemzői
gye esetében. 5 Éppen ezért, ahol erre lehetőségem volt, törekedtem a különböző településtípusokon élők adatainak elkülönítésére és párhuzamos elemzésére. A megtorlás áldozatai AJL elérhető személyekre hagyatkozó minta vizsgálata folyamán megfogalmazott állítások érvényessége a legjobban dokumentálható csoport, a politikai elítéltek társadalmi összetételének elemzése során részben kontrollálható. 6 A megyében 1957 és 1959 között 787 fő ellen indítottak eljárást ötvenhatos cselekmények miatt. Az elérhetők mintájában ebből 658 fő adatait rögzítettem. Ismereteim szerint a bel- és igazságügyi statisztikák nem tartalmazzák a „csak" internáltakat, és a hosszabb-rövidebb ideig őrizetbe vett személyeket sem. A politikai okokból internáltak száma Hajdú-Biharban 1957-1959 között mintegy 250-290 fő. 7 A 658 fő közül 140 esetben volt kimutatható, hogy az illető hosszabb-rövidebb időt töltött internálótáborban. Egyharmaduk számára a megtorlás során kirótt büntetést az internálás 6-12 hónapja jelentette, amit rendszerint bírósági ítélettel is „legalizáltak" úgy, hogy a büntetést kitöltöttnek vették. Az „ötvenhatosok" megjelölés a következőkben mindazokra érvényes, akik ellen 1956 után az igazságügyi szervek eljárást indítottak. Tehát ebben a mintában egyaránt találhatók olyanok, akiknek az ügyében jogerős bírósági ítélet született, akikkel szemben a rendőrség vagy az ügyészség időközben megszüntette a nyomozást, s olyanok is, akik hosszabb-rövidebb időt töltöttek internálótáborban. Az adatok rögzítése során csak azokat hagytam figyelmen kívül, akiket tiltott határátlépéssel vádoltak, mert e csoport tagjainak döntő többsége nem volt aktív résztvevője a forradalmi eseményeknek, vagyis nem a közszereplés miatt várható felelősségre vonás elől menekült el. Akik a pohtikai szerepvállalás miatt emigráltak, azok döntő többségének sikeres volt a határátlépése, akiké pedig sikertelen, azoknál a konkrét ötvenhatos politikai vád mellett rendszerint szerepelt a tiltott határátlépés kísérlete is. A megközelítőleg teljes feldolgozottsági szint lehetővé teszi azt, hogy a következtetéseket érvényesnek tekintsem mindazok esetében, akik ellen a forradalmat követően büntetőeljárás 5 Lásd TYEKVICSKA Árpád: Helyi forradalom - Önszerveződés Nógrád községben 1956-ban. Szociológiai Szemle, 1992/2., 61-84. p. 6 A vidéki ötvenhatos elítéltek vonatkozásában részben kontrollként használható Kapiller Imre Zala megyei elemzése. Lásd KAPILLER Imre: „Kik voltak?" - A megtorlás áldozatai Zalában. In: uő (szerk.): '56 vidéken. Zalaegerszeg, 1992, 87-92. p. 7 Az internáltak pontos létszámára nem áll rendelkezésre megbízható adat. 1957 első félévének végéig 147-en kerültek internálótáborba. Lásd: A BM Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztályának jelentése, 1957. június 20. HBML Pártarchívum, 1. f. 9. fcs. 19. ő. e. Ügyészségi jelentések szerint 1957 végéig további 80,1958 során pedig 60 fő ügyében hoztak internálási határozatot.
